Válságban a Boeing, repülnek a főnökök

A néhány nappal Szilveszter után történt eset emberáldozatot nem követelt, ám következményei, hosszabb távú kihatásai ma még beláthatatlanok. Az amerikai Alaska Airlines légitársaság vadonatúj Boeing 737 MAX 9-es gépéről repülés közben kiszakadt nyílászáró esete mélyen megrázta a közvéleményt, amely még éppen csak próbált megnyugodni az amerikai repülőgépgyártó óriás 737 MAX gépeivel négy évvel azelőtt történt katasztrófasorozat után. Háy György, volt pilóta – aki immár repülőbalesetek vizsgálatával is foglalkozik – valószínűsíti, hogy az amerikai Seattle-ben működő gyáróriásnak és felügyelő hatóságának is súlyos árat kell még fizetnie, ha bebizonyosodik – ami várható –, hogy a gépek gyártásakor folytatódott a korábbi tragédiákhoz vezető durva tévedéseknek és brutális hanyagságoknak az az ijesztő sorozata, amelyet addig elképzelhetetlennek tartottak az iparág egyik vezető cégéről. 

A New York Times szerint komoly problémák már korábban is voltak. Tavaly februárban a SouthWest Airlines egyik 737 Max gépe első útjai egyikén volt, amikor az automata stabilizáló rendszer felmondta a szolgálatot, arra kényszerítve a pilótákat, hogy kényszerleszállást hajtsanak végre, röviddel a felszállás után. Nem sokkal ezután az Alaska Airlines hasonló típusú repülőjének meg kellett szakítania útját, mert elromlott a tűzjelző berendezés. Ezt követően a United Airlines 737 Max gépén az egyik hajtómű 11 kilométeres magasságban felmondta a szolgálatot.  

A baleseteket jelentették a szövetségi repülésügyi hatóságnak, de széles körben nem váltak ismertté. Nem jelezték, hogy bárki veszélybe került volna, és az sem volt világos, hogy végül is ki volt a felelős a problémákért. 

Amikor aztán az idén januárban az Alaska Airlines vadonatúj gépe a kiszakadt vészkijárattal „robbant”, a korábbi esetek is új megvilágításba kerültek és új kérdéseket vetettek fel. Itt már nem lehetett elkenni a dolgozók felelősségét.  

A lapban a munkatársak elmondták, hogy a Boeing küzdött azért, hogy elérje korábbi minőségét, miután két 737 MAX-8 2018-19-ben lezuhant, több száz halálos áldozatot követelve.  

A minőségromlás összefügg azzal, hogy a Covid járvány után gyengült a létfontosságú ellenőrzés, és egyes beszállítók nehezen tudták teljesíteni a minőségi feltételeket, amelyeket a Boeing igényelt. Most minden arra mutat, hogy a vezetés komolyan veszi a legutolsó válságot, ezért távozik több vezető. 

A Max 8-as szerencsétlenségek után elsősorban azt vizsgálták, hogy tervezési vagy szoftverhibák okozták-e, ám a jelenlegi és korábbi gyártási hibák ugyanúgy kitűntek akkor, és ezeknek fel kellett volna tűnniük a vezetésnek is. Közrejátszott az is, hogy a munkatársakon nagy volt a határidős nyomás, a biztonság rovására pörgették fel a termelést, ez vezetett a megkérdőjelezhető munkavégzéshez, a minőség és a biztonság romlásához. Hajtottak, hogy beérjék a versenytárs Airbust. A második baleset után a termelés leállt, csak 2020 közepén kezdték újra, és megint felgyorsították a gyártást, hogy ne maradjanak le még jobban az Airbustól. 

Egy korábbi biztonsági ellenőr szerint nem egy esetben ellenőrzés nélkül beépítettek alkatrészeket, és hogy időt spóroljanak, figyelmen kívül hagyták az előírásokat, amelyekkel kiszűrhették volna a hibás vagy rossz minőségű alkatrészeket. A konszern gyáraiban volt példa arra is, hogy egyes szerelők maguk hagyták jóvá a saját munkájukat. Mindehhez járult, hogy a járvány kitörésekor csökkentették az alkalmazottak számát, így majdnem 20 ezer igen tapasztalt munkaerő hagyta ott a céget. 

Az eddig leírtakat megerősíti Kránitz Balázs, légiközlekedési szakújságíró, az Aeropark ügyvezető-helyettese. A hibák, balesetek hátterében szerinte is jó eséllyel a hanyagság, a hiányos ellenőrzés, valamint a megkérdőjelezhető vállalati kultúra áll. 

A Boeing 737-es gépcsaládja a 60-as években jelent meg, a legutóbbi évekig ebből a típusból adták el a legtöbbet, vagyis ez a legsikeresebb termékük. Elképesztő, hogy a balesetsorozat épp ezzel a típussal történik. A világ egyik legismertebb márkanevéről beszélhetünk, már a két világháború között jelen voltak, és a világhírű 747-es Jumbo is hozzájuk kötődik. Vadonatúj, óriási csinnadrattával beharangozott gépekről van szó, ezért megdöbbentő, hogy rájár a rúd a gépcsalád legújabb, legmodernebb repülőire. A pilóták szerint egyébként a gép maga a csoda, szeretnek vele repülni, a világ legsikerültebb gépcsaládjának tartják. Csak hát a hanyagság visszaütött – mondta Kránitz. És ami a legnagyobb baj, hogy megingott a bizalom az évtizedek óta a megbízhatóság példaképének tartott Boeing márka iránt. 

Tudni kell – tette hozzá –, hogy minden új típusnak megvan a gyerekbetegsége, de itt nem erről van szó. Az egyik baleset azért következett be, mert a pilótákat nem készítették fel megfelelően az egyes rendszerek frissítésével kapcsolatban, így nem tudták, hogy az adott helyzetben mit kell reagálniuk. Az, hogy az ajtózáró elemek csavarjai ott maradtak az üzemben, és ez senkinek nem tűnt fel, az egyszerűen elképesztő. A szerencse az volt, hogy viszonylag alacsony magasságon, nem sokkal felszállás után történt, de utazó magasságon csúnya vége lehetett volna. 

A vizsgálatokkal indult el az egész lavina, lemondások, nyugdíjazás, személycserék, öngyilkosság, sőt, olyan hírek jöttek, hogy a dolgozók félnek és már az egyéb hiányosságokat sem merik jelezni. Ez egy ilyen veszélyes üzemnél több mint elgondolkodtató. Kránitz is úgy vélte, vérfrissítéssel, hirtelen személycserékkel nem lehet megoldani, a gyökerekig kell lemenni, megnézni, hol csúszott el az egész. 

A baleseti vizsgálatok nem a bűnbakkeresésről szólnak, céljuk, hogy még egyszer ilyen ne fordulhasson elő és tanuljon belőle a szakma – mondta Háy György. A balesetvizsgáló szerint azt kell kideríteni, hogy mi vezetett egyes eseményekhez. Az emberi hiba jogi kérdés, de a balesetvizsgálás nem bírósági tárgyalás. Feladata, hogy a veszélyforrásokat fedezze föl és javaslatot tegyen, hogy többet ne ismétlődhessen meg. 

Manapság, a technika fejlődésével, a komputerek használatával egy-egy balesetet ma már többnyire emberi hiba okoz. A számítógépek rengeteg veszélyforrásra figyelmeztetnek, legyen az földrajzi vagy összeütközés veszélye. Háy György felhívta a figyelmet, hogy általában egy hibából nem lesz baleset, de a sorozatos hibák együttesen legyőzhetik a biztonságot. 

Szakmabeli szóbeszéd szerint – mondta az egykori pilóta – az egész probléma gyökere abban rejlik, hogy a Boeing kipróbált, „old school” menedzsmentjét felváltották a felvásárolt konkurens cég vezetői, akik a pénzre hajtottak és nem a minőségre. Csökkentették a költségeket, növelni igyekeztek a bevételeket, de ez mind a biztonság rovására ment és a Boeing hitele háttérbe szorult. A MAX két katasztrófája is visszavezethető volt arra, hogy ez a bizonyos pénzügyi szemlélet uralkodott, nem a technikai. Ennek a következményeit látjuk most.