Álhíreket terjeszt a kormány
Gulyás Gergely a legutóbbi Kormányinfón jelentette be, hogy az augusztus elsejétől érvényes rendelet értelmében minden kormányzati, illetve állami gépjármű piaci áron tankolhat. Újságírói kérdésre, hogy ezek szerint a rendőrök, mentők és tűzoltók is emelt áron kapják a benzint, a miniszter azt válaszolta: „Feltételezem, hogy igen”. Ez azonban, mint azt utóbb a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) közölte, álhír, és aki ilyeneket terjeszt, azt feljelentik.
Persze a KTK nem Gulyás Gergelyre gondolt, pedig a miniszter elismerte, hogy a kormány – akárcsak a kata esetében – kizárólag a taxisokkal tesz kivételt. Az összes többi kormányzati és állami szerv autója, akárcsak a vállalkozók nevén futó gépjárművek, piaci áron, azaz, a 480 forintos árnál jóval többért tankolhatnak. A KTK ugyanakkor közleményében – igaz, akaratán kívül – megerősítette Gulyás bejelentését. Közölték ugyanis, hogy „a mentők és a tűzoltók az üzemanyagár emelkedéséből fakadó többletköltségét a költségvetés biztosítani fogja.” Vagyis, a Kormányzati Tájékoztatási központ álhírt terjesztett, amikor azt írta, hogy a mentőknek, a rendőrségnek és a tűzoltóknak többletköltségeik keletkeznek, igaz, mindezt kiegészítették azzal, hogy ezt a többletköltséget az állam megtéríti nekik. (Bár az még nem világos, hogy milyen módon, és mekkora értékhatárig kell érteni ezt a megtérítést).
Az viszont biztos, hogy nemcsak a mentők és a rendőrök, hanem a tűzoltók is bajban vannak. Egy körlevélben ugyanis spórolásra szólították fel a tűzoltóságokat: a szerelést többször gyakorolhatják, de a tűzoltást nem. Ezt Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetnek elnöke mondta el az ATV-ben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy elmaradnak gyakorlatok (havonta egyszer egy nagy megyei gyakorlatot fognak tartani), különböző szintű ellenőrzések (főleg a megyei szintűek) lesznek, és csökkenteni kell a kocsifutásokat.
Mi, akik nem vagyunk tűzoltók, és emiatt sajnálatos módon kimaradunk a társadalmi megbecsülésből, valamint az adrenalinból, nem tudjuk megítélni, hogy egy tűzoltónak mennyit kell gyakorolnia ahhoz, hogy kellő biztonsággal és a lehető legrövidebb időn belül eloltson egy tüzet. Feltehetőleg sokat, de az is lehet, hogy náluk is az van, mint a labdarúgócsapatoknál, amelyek a nagy mérkőzések előtt inkább pihentetik a játékosaikat, nehogy túleddzék őket. Lehet, nincs is szükségük több gyakorlásra, tudnak már mindent, láttak tüzet eleget, nincs az a tűz, ami újat tudna mondani nekik.
Az a mondás, miszerint a gyakorlat teszi a mestert, mára elavult. Minek gyakorolni a tűzoltást? Szijjártó Péter sem gyakorolja Szergej Lavrovval a mosolygós kézfogást! Németh Szilárd sem próbálja el tucatszor a tükör előtt, hogyan adja el a népnek rezsicsökkentésként a rezsiemelést. Nem kell túltolni a gyakorlást, a szakértelem – Csurka István óta tudjuk – bolsevista trükk. A tűzoltás sem különb készség, mint a többi: tudja az ember magától, aki meg nem, az hozzá se fogjon! Aki gyakorlás nélkül nem tud rendesen tüzet oltani, az ne menjen tűzoltónak. Rezsicsökkentőnek még elmegy az ilyen, mert ott nem feltétlenül találkozik a valósággal, de a tűzzel játszani veszélyes, olajat önteni rá pedig kifejezetten kockázatos.
