D. Tamás, a szabadságharcos

Dr. Dávid Ferenc       2021. október 19. 20:55 2021. okt. 19. 20:55

„Lengyelország és Magyarország megharcolt a szabadságért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért! Nem oktathatnak ki minket jogállamiságból!" Az Európai Parlament mai plenáris ülésén ismét Lengyelország került a politikai támadások kereszttüzébe: a lengyel Alkotmánybíróság döntéséről vitáztak a képviselők Mateusz Morawiecki, lengyel miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének részvételével. A Fidesz európai képviselőcsoportja nevében felszólaló Deutsch Tamás, a képviselőcsoport vezetője és Trócsányi László, EP-képviselő szolidaritásukat fejezték ki, és támogató álláspontjukról biztosították Lengyelországot. Deutsch elmondta: „mi, magyarok és lengyelek Jaruzelski és Kádár diktatúrájával szemben a szabadságért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségünkért harcoltunk (…) Mi a saját erőnkből vívtuk ki a szabadságunkat és a nemzeti függetlenségünket, így hát önökkel szemben is meg fogjuk védeni azt!" ( Deutsch Tamás életművész)

Megjegyzések:

  • A loboncos hajú politikai szédelgőnek vagy rossz a memóriája, vagy csak szimplán hazudik. A magyarok 1848-ban és 1956-ban valóban fegyverrel küzdöttek a szabadságáért, a nemzeti függetlenségért. Az Orbán Viktor által vezetett egyetemi közösség először Soros-ösztöndíj segítségével képezte magát, majd az átalakulás/rendszerváltás során ezek a fiúk jó ütemben felkapaszkodtak a már robogó történelmi vonatra. Deutsch korabeli prágai kalandja (1989. augusztus) sok mindennek nevezhető, csak felkelésnek nem. Tamás kezében nem kard és fegyver volt a csehszlovák kiruccanáskor, hanem valami egészen más. Persze 32 év távlatában Deutsch azt mond, amit akar, de azt senki nem hiszi el, hogy ez a Brüsszelben bóklászó léhűtő valóban harcolt Kádár diktatúrájával szemben. Pózolni és villogni persze fiatalon is tudott, csak akkor még komolyan vették mondatait. Egy szó, mint száz: volt itt minden, csak szabadságharc nem! 
  • Deutsch most Lengyelországhoz dörgölőzve próbál szabadságharcos-mítoszt teremteni. Koromnál fogva jól emlékszem a Gdanskban 1980-ban született, igazi ellenállást tanúsító Szolidaritás mozgalom kibontakozásra, és egy hat gyermekes munkás (Lech Walesa) bátor kiállására. Ekkor még D.T. kisdiákként hasonszőrű barátaival focizott és csajozott. Lengyel barátaink viszont tényleg keményen küzdöttek Jaruzelski tábornok diktatúrája ellen, míg a magyar epigonok – így Deutsch is – kivárták a megfelelő széljárást, és csak akkor léptek.
  • Deutsch abban a kényszerképzetben él, hogy nemzeti függetlenségünket az EU-tól kell óvni. Nem veszi észre, hogy az európai klub tagjai nem támadnak, csak nagyon nem szeretik, ha valaki az asztal közepére piszkít, de azt meg különösen nem kedvelik, hogyha az ürülék bűzét nekik, polgári demokratáknak kell szagolniuk. Most már akkora rakás sz@rt hagytak a lengyelek és magyarok a szalonban, hogy ideje lesz eltakarítani. Velünk vagy nélkülünk – ez itt a kérdés!

Na, erről van szó Brüsszelben, és nem Deutsch szabadságharcáról!