Ismét valótlanságokat állított az MTI
Nem sikerült igazat írnia a Magyar Távirati Irodának tavaly január 12-én, amikor felültek a CÖF-CÖKA által közölt híresztelésnek és közreadták a magát civilnek nevező, ám valójában a Fideszhez közeli szervezet állításait. A CÖF-CÖKA ezúttal az Átlátszót kívánta lejáratni, ám mint kiderült, hamis közlések alapján, amelyeket a közmédia MTI-nek nevezett zászlóshajója kritika nélkül tett közzé.
„A 2023. január 12-én „CÖF-CÖKA: milliókat kapnak külföldről az Átlátszó újságírói” címmel kiadott, a CÖF-CÖKA sajtótájékoztatójáról készült tudósításunkban valótlanul híreszteltük, hogy az atlatszo.hu Kft. és az Átlátszónet Alapítvány külföldi támogatásának mértéke lényegesen meghaladja a belföldit; továbbá valótlanul híreszteltük, hogy a két szervezet a Benevity platformon keresztül 90 millió forintos támogatást kap.” Ezt a szöveget volt kénytelen közölni – bírósági végzés alapján – a magyar adófizetők pénzéből működtetett MTI, valamint – miután ők is átvették a hazugnak bizonyult hírt – a hirado.hu.
A Magyar Távirati Iroda, és úgy általában a közmédia büszkén vallja a szerkesztőségei függetlenségét, náluk a szerkesztői szabadság – amint azt nemrégiben a Hírklikk is megírta –, a sokszínűséget is felülírja, vagyis nem várják el a szerkesztőktől, hogy minden érdekelt felet megkeressenek és megszólítsanak.
Látszólag nem jelentős, ami történt: a távirati iroda téves információt közölt, amelyet, igaz, nem magától, hanem a bíróság által kikényszerítve, helyreigazított. Jelen esetben azonban ennél többről van szó, a MTI ugyanis a CÖF-CÖKA közlésére hagyatkozva, nem kevesebbet állított, minthogy az Átlátszó – amely ellen a Fideszhez közeli CÖF-CÖKA lejárató kampányt indított – külföldi támogatásainak mértéke meghaladja a belföldieket, valamint, hogy az Átlátszó a Benevity platformon keresztül 90 millió forintos támogatást kap.
Ezzel szemben az az igazság, hogy az Átlátszó külföldi támogatásai nem haladják meg a belföldieket, és nem kap 90 millió támogatást a Benevity platformon keresztül. Ilyet nem lehet véletlenül, figyelmetlenségből leírni. Ez sem volna rendben, mert a sajtóban dolgozó munkatársaktól – különösen, ha a tisztességére és szakmaiságára kényes közmédiáról van szó – elvárható, hogy dolgozói körültekintően, magas szakmai színvonalon végezzék a munkájukat. Az MTI a fideszes civilek közlésének közzétételével nem tévedett, hanem „aljas indokból, előre megfontolt szándékkal” valótlanságot állított. Tévedésről akkor lehetne szó, ha azt írták volna, hogy valamelyik politikus zöld pulóverben jelent meg egy rendezvényen, miközben az illető szürke zakót viselt. Hiba volna az is, ha egy futballistát hatvanszoros válogatottnak neveznek, miközben az illető hatvanegyszer húzhatta magára a címeres mezt. Az ilyen eseteket tévedésnek szokás nevezni, az Átlászóval kapcsolatos közlést viszont félretájékoztatásnak, magyarul: hazugságnak.
A hazugság azonban, különösen a közmédia esetében, elfogadhatatlan és vállalhatatlan. Mindez nem független attól, hogy az MTI előszeretettel utasítja vissza ellenzéki pártok, vagy éppen a kormánnyal szemben kritikus civil szervezetek közleményeit, arra való hivatkozással, hogy azok személyiségi jogokat sértenek, vagy, hogy belső szabályzatuk nem engedi meg olyan szövegek közlését, amelyek kétségbe vonják a közmédia jó hírnevét.
A közmédia – és úgy általában bármely sajtótermék – jó hírnevét leginkább saját maga képes erősíteni, vagy éppen gyengíteni. Pártokhoz kötődő sajtótermékektől legföljebb az igazmondás várható el, a pártatlanság nem feltétlenül, az adófizetők pénzéből élő közmédia esetében azonban ennek alapvetésnek kellene lennie.
