Lázár János elengedte a Déli Körvasút projektet

Föld S. Péter 2023. június 9. 07:30 2023. jún. 9. 07:30

Úgy tűnik, hogy – legalábbis néhány évre – eldőlt a Déli Körvasút projekt sorsa. Tavaly májusban, Orbán Viktor új kormányának megalakulása után a rehabilitált, és ismét miniszteri rangra emelt Lázár János azt a feladatot kapta, hogy pénzhiány miatt több állami beruházás leállításáról döntsön, és ezzel 2100 milliárd forintot spóroljon meg az államkasszának. Vadai Ágnes képviselő kérdésére válaszolva, a minisztérium néhány nappal ezelőtt közzétett egy listát, amely 270 felfüggesztett beruházást tartalmaz, e felsorolásban a Déli Körvasút a 255. sorban szerepel.

Néhány hónappal ezelőtt a Telex jóvoltából, már kiszivárgott egy tervezet, amelyen a leállításra ítélt beruházások szerepeltek. Ebből derült ki, hogy sok más mellett elmarad a Városmajor fejlesztése, amely mellé a nyilvánosságra került dokumentumon Lázár János azt írta: NEM, SOHA! Mindehhez tudni kell, hogy ez a projekt a Lázárral nem éppen baráti viszonyt ápoló, egykori fideszes államtitkár „szerelemprojektje” volt. A sokat vitatott, és a Fővárosi Törvényszéken a környezetvédelmi engedélyét kétszer is elbukó Déli Körvasút megnevezése mellé Lázár egy kérdőjelet tett, és azt írta hozzá, hogy: MEGBESZÉLJÜK.

Hogy kivel kívánta a miniszter megbeszélni a projekt jövőjét, azt nem tudni, tény viszont, hogy Lázár utóbb többször is úgy nyilatkozott, hogy amennyiben az uniós pályázat beadásának határidejéig nem lesz meg a Déli Körvasút engedélye, akkor elállnak a beruházástól és inkább az alternatívaként régóta létező terv, a V0 vasúti körgyűrű megvalósítását részesítik előnyben.

A Déli Körvasút körüli vitákról és csatározásokról a Hírklikk többször is beszámolt, ezekről a többi között itt, itt, itt és itt is olvashatnak. Rövid összefoglalásként annyi, hogy az azóta államtitkári és vezérigazgatói posztjáról is menesztett Vitézy Dávid hátterével tervezett Déli Körvasút már a kezdetekkor kiverte a biztosítékot az érintett terület környékén élőknél. Az azóta megszűnt eredeti kivitelező, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) ugyanis egy botrányosra sikeredett közmeghallgatáson az elővárosi közlekedés fejlesztésére hivatkozva vezette elő a tervezett  beruházást, ám azt igyekezett eltitkolni a megjelentek előtt, hogy mindez valójában csak álca, a projekt ugyanis a Budapest-Belgrád vasútvonal része, vagyis, Európa tehervonatforgalmának nem elhanyagolható hányadát vezetnék át a 338 milliárd forintért felújítani tervezett, két sínpárról három, illetve helyenként négyre bővített öt kilométeres szakaszon.

A Pest Megyei Kormányhivatal meglepő gyorsasággal, s mint utóbb kiderült, kellő mérlegelés nélkül kiadta az építkezés megkezdéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyt. Ezt azonban az időközben megalakult civil szervezet, a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért (POPÉK) a Védegylettel közösen bíróságon megtámadta, és a pert tavaly februárban meg is nyerte. A Fővárosi Törvényszék megsemmisítette a környezetvédelmi engedélyt, indoklásában pedig 98 (!) oldalon sorolta annak hiányosságait. Az időközben Mészáros Lőrinc V-Híd nevű cégének kivitelezésben szerveződő Déli Körvasút „megálmodói” azonban nem adták fel, s gyakorlatilag jelentéktelen változtatásokkal ismét beadták a környezetvédelmi engedély kérelmét, amit – az előző alkalomhoz hasonlóan – igen gyorsan meg is kaptak. A civil szervezetek és Kreitler-Sas Máté önkormányzati képviselő – immár az újbudai, a ferencvárosi és a fővárosi önkormányzattal közösen – ismét bírósághoz fordultak, s a Fővárosi Törvényszék idén májusban újból semmissé nyilvánította a kiadott engedélyt. Ezzel új helyzet állt elő, igaz, a beruházó nem állt le: engedély hiányában is munkálatokat kezdett a területen, amit a helyiek csak egy kényszerűségből létrehozott riadólánc révén, a rendőrség és a közterületfelügyelet rendszeres közbelépésre tudtak leállítani.

Vitézy és társai a kezdetektől fogva kommunikációs hadviselést folytattak, amikor vasútellenességgel és maradisággal vádolták a beruházás ellenzőit, valamint azzal, hogy tiltakozásuk miatt az ország jelentős uniós forrásoktól esik el. A valóság ezzel szemben ennek épp az ellenkezője: a helyiek és az érintett területek önkormányzatai kifejezetten támogatják az elővárosi közlekedés fejlesztését, mert nekik is érdekük, hogy lakóhelyük közelében minél többen vegyék igénybe a tömegközlekedést, és kevesebb autó haladjon át az érintett területen. A Vitézyék által támogatott beruházásnak azonban nem ez volt a fő célja, hanem az, hogy tehervonatok ezrei haladjanak át lakóingatlanok közvetlen közelében. Mindez egy hat évig tartó építkezéssel járt volna együtt, ezer fát vágtak volna ki, és a Hamzsabégi sétány egy része, amely jelenleg park, ezen időre építési területté vált volna. Arról nem is szólva, hogy a tehervonatok nagy száma miatt a korszerűnek ígért zajcsökkentés mellett is jelentős volna a zaj, nem beszélve a vonatok által keltett rezgésről, amelyek a környező ingatlanok állagában is kárt okozhatnak. (Hab a tortán, hogy a tehervonatok sok veszélyes anyagot is szállítanak, ami egy esetleges baleset miatt a sűrűn lakott környezetben felmérhetetlen katasztrófával járna.)

Ez az előzménye annak, hogy a Lázár János minisztériuma által egy táblázatban felsorolt 270 felfüggesztésre ítélt beruházás között szerepel a Déli Körvasút harmadik ütemének leállítása is. Mint a legtöbb döntés, természetesen ez sem végleges, a helyi lakosok és az érintett önkormányzatok még nem dőlhetnek hátra. A Déli Körvasút támogatói mögött ugyanis jelentős erők sorakoztak fel, s nekik azért is fontos ez a projekt, mert sajtóhírek szerint Mészáros Lőrinc cége az említett 338 milliárd forintból már 101 milliárdot felvett előlegként. Ezzel is magyarázható, hogy a hatályos bírósági ítélet ellenére, időről-időre megpróbálkoznak különböző munkákat végezni a területen, ily módon ugyanis naponta akár tízmillió forintot is kiszámlázhatnak. Ami azt is jelenti, hogy a projekt végleges leállása esetén ennyivel kevesebb pénzt kell majd visszafizetniük.