Magyarországra jöttek, és elvették a magyarok munkáját
Bizonyára mindenki emlékszik még a nagy kék óriásplakátokra, amelyekkel néhány évvel ezelőtt telerondította a kormány az országot: „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját.” Magyarul írták a fenyegetésnek is beillő szöveget a plakátokra, így a külföldi, aki akkoriban Magyarországra tévedt, ha akarta, se tudta volna elolvasni. De nem is akarta. Magyarországra jött és elvette a magyarok munkáját.
Egyelőre még nem mindenhol, de egyre több helyen. Legutóbb Salgótarjánból érkezett hír, hogy az ottani dél-koreai akkumulátorgyárba szervezetten érkeznek az elküldött magyar dolgozók helyére a külföldiek. Leginkább Ázsiából jönnek, szállításukat és szállásukat is a gyár biztosítja.
Téved, aki azt gondolja, hogy azért cserélik le a magyarokat külföldiekre, mert utóbbiak olcsóbbak és jobban dolgoznak, mint honfitársaink. Az ATV Híradó stábjának a gyár egyik dolgozója úgy fogalmazott, hogy a magyar munkavállalók helyére most éppen Vietnámból érkeznek vendégmunkások, miközben egyre több jelentkezőt utasítanak el, azt állítva, hogy nincs munkalehetőség. A vendégmunkásokat egyébként épp az utóbb elküldött magyarok tanították be, akikkel, amikor az év elején visszatértek az év végi kötelező szabadságból, közölték, hogy nincs rájuk szükség. A helyzetet súlyosbítja, hogy az elküldött dolgozók a térségben nehezen, vagy egyáltalán nem találnak munkát.
A legújabb adatok szerint ma mintegy 120 ezer külföldi vendégmunkás dolgozik Magyarországon, a legtöbben közülük, 40 ezren, ukránok. Sokan vannak a szerbek, mintegy 16 ezren a vietnámiak, a Fülöp-szigetekiek a hivatalos adatok szerint valamivel több mint 10 ezren. (A KSH tavaly nyári adatai szerint még „csupán” 70 ezer vendégmunkás dolgozott Magyarországon.)
A kormány legutóbb tavaly novemberben módosította a vendégmunkásokról szóló törvényt, gyakorlatilag szigorította a rendelkezéseket. Ennek értelmében a munkavégzés, sem más tartózkodás nem lehet korlátlan és nem hosszabbítható meg automatikusan. „Világosan kell szabályoznunk, ki és mennyi ideig tartózkodhat Magyarország területén. Sem a munkavégzés, sem más tartózkodás nem lehet korlátlan és nem hosszabbítható meg automatikusan. A kormány ezért új átfogó törvény alkotására tesz javaslatot, amely szigorítja és egyértelművé teszi külföldi állampolgárok Magyarországon való tartózkodásának, munkavállalásának jogcímeit és feltételeit” – közölte akkor a Belügyminisztérium. Mindez azt is jelenti, hogy egy külföldi csak akkor végezhet Magyarországon munkát, ha arra magyar munkavállaló nem vállalkozik. Ezért minden egyes álláshely esetében először meg kell vizsgálni, hogy van-e magyar munkavállaló, ha van, őt kell alkalmazni, ha nincs, akkor lehet vendégmunkást foglalkoztatni.
A Salgótarjánban működő dél-koreai akkumulátorgyárba ezek szerint nem jutottak el Orbán Viktor szavai, aki tavaly márciusban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján arról beszélt, hogy Magyarországnak mintegy félmillió foglalkoztatottra lesz szüksége. „Minden olyan munkát, amit el kell végezni, azt magyar munkavállaló végezze el” – mondta a miniszterelnök, aki szerint, „ha ezt kimerítettük, akkor beszélhetünk vendégmunkásokról.”
A KSH adatai szerint tavaly januárban 4 millió 699 ezer volt a foglalkoztatottak száma, míg a munkanélküliségi ráta az év első hónapjában 3,9 százalékos.
