Március végi helyzetjelentés
Változatlanul, 6,5 százalékon hagyta az alapkamatot 2025. március 25-i kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Varga Mihály MNB-elnök kifejezetten szigorú monetáris politikát ígért, miután az inflációs kockázatok emelkedtek. Az alábbi rövid jegyzetben – kizárólag számokkal – illusztrálom, hogy tavaly decemberhez képest mennyit változott az MNB előrejelzése és ez miként viszonyul a kormányzati elképzelésekhez képest. Hangsúlyozom, még csak egy negyedév telt el az évből, de a mostani prognózis máris jelentős differenciát mutat a korábbi előrejelzéshez viszonyítva.
2024. december 19. (az idei évre vonatkozó korábbi MNB-prognózis)
gazdasági növekedés sávja:2,6 – 3,6 százalék, inflációs ütem: 3,3 – 4,1 százalék
2024. december 20. (az idei évre vonatkozó állami költségvetés elfogadásának napján érvényes, ma is hivatalos kormányzati irányszámok):
gazdasági növekedés:3,4 százalék; inflációs ütem: 3,2 százalék
2025. március 25. (az idei évre vonatkozó legújabb MNB-előrejelzés)
gazdasági növekedés sávja: 1,9 – 2,9 százalék, inflációs ütem: 4,5 – 5,1 százalék
Ezek az adatok azt mutatják, hogy három hónapot sem „bírtak ki” a tavaly közzétett irányértékek. Az MNB tavaly decemberben – kedvező esetben – még lehetségesnek látta a 3,6 százalékos gazdasági gyarapodást is, ma már nem írnak le hárommal kezdődő számot, és azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy a növekedés – rossz piaci környezetben – 2 százalék alatti lesz. Az inflációra vonatkozóan is óvatosabb lett a bank: legjobb esetben 4,5 százalékos fogyasztói ár-növekedést várnak, de az is lehet, hogy az idei pénzromlás üteme meghaladja az 5 százalékot. Mindezek azt sugallják, hogy a 2025. év nem az áttörés éve lesz, hanem a remények szerint mindössze a szolid gyarapodás várható. Az új irányszámok arra is utalnak, hogy pénzügyminiszterből bankelnökké előlépett Varga Mihály az óvatos duhajok közé tartozik, és látva az első negyedév gazdasági vergődését korrigáltatta a prognózist.
Március 25-én Nagy Márton csúcsminiszter is úgy érezte, hogy szólnia kell. Video-üzenetében azt hangsúlyozta, hogy működik az árrés-stop és több mint ezer termék árát sikerült megfogni. Álláspontja szerint ennek köszönhetően, a márciusi infláció 5, az áprilisi 4 százalék alá csökkenhet. Ehhez csak annyi kommentárt fűzök, hogy Nagy Márton gazdasági jóslatai az elmúlt három évben soha nem váltak valóra: a gazdasági növekedésre és az inflációra vonatkozó előrejelzései nagyságrendekkel tértek el a később megismert tényadatoktól. Elég, ha csak a tavalyi év elejére gondolunk, amikor is 4,0 százalékos GDP-növekedést várt a miniszter, amiből mindössze 0,6 százalékos gyarapodás valósult meg. Az árrés-stopra vonatkozó jogszabály március 17-én lépett hatályba, de Nagy máris magabiztosan és diadalittasan kijelentette, hogy a rendelet elérte célját, az élelmiszerárakat sikerült korlátok közé szorítani. Bátor – vagy igen okos – ember lehet, hogy alig tíz nap elteltével ilyen biztosan tudja, hogy a siker garantált.
Van egy megfontoltnak tűnő új bankelnökünk, és van egy álmokat kergető (kicsit pökhendi) gazdasági miniszterünk. Nagy – nevéhez hűen – szeret nagyokat mondani, Varga karaktere egészen más: mindig csendes és visszafogott. És van még egy fontos különbség a két csúcsvezető között: míg Varga Mihály kinevezése hat évre szól, addig Nagy Márton mostani megbízatása legfeljebb jövő áprilisig érvényes.
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2024. július 20-i adása itt nézhető meg:
