Rabló a rablók között
A „rablóból lesz a legjobb pandúr” mondjuk, de ez nem minden esetben igaz. Itt van Marcel Romanowski esete, akit éppen európai elfogatóparancs alapján köröznek a jogállamokban, mi viszont az Alapjogokért Központ által adunk neki munkát. Létrehoztuk számára ugyanis a Magyar-Lengyel Szabadság Intézetet, amivel szabadon rendelkezhet a magyar adófizetők pénzén. Ennél nagyobb fityiszt az európai értékeknek bemutatni nem biztos, hogy lehet.
A volt lengyel igazságügyminiszter-helyettes Magyarországon menedékjogot kapott, ez jelenti ma a lengyel–magyar barátságot: az már nem a népek összetartása, hanem az őket semmibe vevő, nemzeti bűnözők modern KGST-je.
A Romanowskinak összedobott új intézet feladata, hogy erősen kutassa „a jog- és politikai rendszer alapját képező állandó értékeket”, mert „Lengyelország jelenleg egy olyan kísérleti terep, ahol a nyugati civilizáció alapjait képező értékeket kétségbe vonják és folyamatosan támadják. A Magyar-Lengyel Szabadság Intézet célja, hogy ezen tendenciákat kutassa és feltérképezze, valamint előrejelző mechanizmusokat dolgozzon ki e fenyegetettségekkel szemben” Ez lényegében magyar közpénzből finanszírozott, határokon átívelő, politikai maffiamódszerek kidolgozására hivatott tudományos-bűnözői csapatmunka, hogy a régióban biztosítható legyen az állandó orosz befolyás.
Az pedig aztán a történelem, és az áldozatok emlékének meggyalázása, hogy az Alapjogok Központ ilyet volt képes leírni: „Ahogy 86 évvel ezelőtt hazánk befogadta és segítette a lengyel menekülteket, úgy tesz most is: intézetünket a Magyarországon menedéket lelő Marcin Romanowski jogász, volt igazságügyminiszter-helyettes vezeti”.
Utalni szeretnék arra, hogy a hivatkozott történelmi eset azért következett be, mert Németország (majd a Szovjetunió) a II. világháborúban lerohanta Lengyelországot, aminek következtében úgy 50-140 ezer lengyel hadi-menekült (és nem pedig körözés alatt álló bűnöző) érkezett hozzánk, többek között a később a Gulágra elhurcolt, és börtönben elhunyt gróf Esterházy János (1901-1957) segítségével. Horthyék ezeket a menekülteket „kényszerlakhelyre telepített külföldieknek” tekintették. Romanowskival szemben olyan emberekről van szó, mint például a lengyel mellett latinul, görögül, angolul, franciául, németül, olaszul és oroszul is beszélő Kazimierz Sosnkowski (1885-1969), akit Wladislaw Sikorski (1881-1943), a lengyel emigráns kormány miniszterelnöke nevezett ki a Honi Hadsereg (Armia Krajowa) élére. Ez az ellenállási szervezet Lengyelország függetlenségéért harcolt. Romanowski is nyilván harcol valamiért, de az pont nem Lengyelország függetlensége.
Az általunk körbeudvarolt lengyelt a hazájában tizennyolc rendbeli bűncselekménnyel gyanúsítják, ezek között szerepel az állami vagyonban kárt okozó szervezett bűnözői csoportban való részvétel is. Szakértő érkezett a szakértők közé: rabló a rablók közé.
Minden a helyére került
