Svéd NATO-csatlakozás: Orbán már megint megígérte
A ratifikálási helyzet fokozódik, és most már szinte majdnem biztos, hogy amennyiben nem jön közbe semmi, akkor a magyar parlament még február végén vagy dönt Svédország NATO-csatlakozásáról, vagy nem. Jelen ismereteink szerint ennél pontosabban és szakszerűbben nem lehet összefoglalni, ami az eddig történtek után várható.
A hétfői – a Fidesz képviselőinek távolmaradása folytán határozatképtelenné vált – rendkívüli parlamenti ülés után most Jens Stoltenberg csillantotta fel a reményt azokban, akik nem ismerik, vagy már elfelejtették Orbán Viktornak azt a néhány évvel ezelőtti, nyugati diplomaták előtt tett legendás kijelentését, hogy „ne arra figyeljenek, amit mondok, hanem arra, amit teszek.”
Jens Stoltenberg nem véletlenül lehet a NATO főtitkára: komoly ember, aki jártas a politika útvesztőiben, nehéz neki újat mondani. Ennek ellenére, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadójával, Jake Sullivannel tartott közös sajtótájékoztatóján arról informálta a sajtót, hogy a magyar miniszterelnök megígérte neki, hogy az Országgyűlés tavaszi ülésszakának kezdete után nem sokkal megszülethet végső döntés.
„Néhány nappal ezelőtt beszéltem Orbán Viktor miniszterelnökkel, és világossá tette, hogy határozottan támogatja a svéd szövetségi tagságot. Az is világos, hogy a magyar parlament most nem ülésezik, de február végén újra összeül, és az üzenet az volt, hogy nem sokkal ezután döntést hoznak Svédország csatlakozásának ratifikálásáról. Így arra számítok, hogy Svédország a közeljövőben teljes jogú tag lesz" – mondta Stoltenberg a NATO honlapján olvasható szöveg szerint. Optimizmusát azzal is alátámasztotta, egyes amerikai törvényhozók szigorúbb intézkedéseket, akár szankciókat is javasoltak Magyarország ellen a svéd NATO-csatlakozás késleltetése miatt.
Orbánról és kormányáról régóta tudjuk, hogy támogatják a svédek csatlakozását a védelmi szövetséghez, és ők maguk is sajnálják, hogy idáig mindig közbejött valami. Először az volt a probléma, hogy a magyar országgyűlésnek számos bokros teendője közepette nem jutott ideje arra, hogy a kérdéssel foglalkozzon, később – Orbán megfogalmazása szerint – az lett a baj, hogy a képviselők nem voltak túlságosan lelkesek a ratifikálással kapcsolatban.
Az utóbbi hetekben viszont már arról lehetett hallani, hogy a képviselők, valamint Orbán, de még Novák Katalin államfő is a svéd miniszterelnök budapesti látogatásához köti a csatlakozás jóváhagyását. Ulf Kristofersson azonban megfordítaná a menetrendet, s szándékai szerint addig nem jön Budapestre, amíg a magyar parlament rá nem bólint országa NATO-taggá válásához.
Jens Stoltenberg optimizmusát tehát egyelőre semmi újabb adalék nem támasztja alá, hacsak nem tud valamit, ami a közvélemény előtt egyelőre ismeretlen. Például azt, amire a brüsszeli sajtótájékoztatón is utalt, vagyis, hogy „egyes amerikai törvényhozók szigorúbb intézkedéseket, akár szankciókat is javasoltak Magyarország ellen a svéd NATO-csatlakozás késleltetése miatt.” Ez utóbbiak ugyanis nemcsak Orbán Viktor kormányát, hanem a magyar embereket is érzékenyen érinthetik, hiszen végső esetben akár a két ország közötti vízumkényszer visszaállítása is szóba jöhet, ami nemcsak gazdasági nehézségeket okoz, de az utazni vágyó magyarokat is érzékenyen érinti.
Orbánnak, ha valóban komolyan veszi Stoltenbergnek tett ígéretét, akkor már „csupán” a Fidesz parlamenti képviselőit kell rávennie, hogy lelkesedjenek az ügyért, valamint Ulf Kristofersson svéd miniszterelnököt, hogy látogasson el Budapestre. Az első feladat könnyen megoldható – a honnak fideszes atyái és anyái úgy táncolnak ahogyan Orbán fütyül –, a svéd kormányfőt azonban már nehezebb lesz rávenni arra, hogy hátsó fertályt csináljon a szájából.
Egyelőre tehát csak annyi biztos, hogy amit Orbán megígér, az megvan ígérve. Mindenki ehhez tartsa magát, vagy ennek az ellenkezőjéhez.
