Üzent a kormány az ellenzéki városoknak: tetszettek volna jól választani
Csütörtökön jelent meg a Magyar Közlönyben az önkormányzatok hitelfelvételéről szóló rendelet. A jogszabály meglehetősen hosszú és kacifántos nevet kapott, így szól: „Az önkormányzatok adósságot keletkeztető, valamint kezesség-, illetve garanciavállalásra vonatkozó ügyleteihez történő 2023. október–novemberi előzetes kormányzati hozzájárulásról” szóló határozat. Nem a „keletkeztetés” kifejezéssel van gond, hiszen a határozatokat nem szépírók fogalmazzák, ennél érdekesebb, mi több, jellemzőbb, hogy míg a kormánypárti városoknak engedélyezte a kormány a hitelek felvételét, az ellenzékieknek nem. Az ügyben illetékes Belügyminisztérium érdekes magyarázatot adott.
Csak néhány példát említenénk: Gödöllő, Miskolc, Dunaújváros és Budapest hitelkérelmeit a kormány elutasította, miközben Békéscsabának, Szolnoknak, Szarvasnak és Sopronnak engedélyezte, hogy pénzhez jussanak. Debrecen például felvehet a város működéséhez szükséges 13 milliárd forint hitelt, ám Budapestnek nincs erre módja, pedig a cívisvárosnál nagyságrendekkel nagyobb főváros alig több, 16,5 milliárd forint hitelt kívánt felvenni.
Mindez természetesen jogszerű, a Fidesz ugyanis kínosan ügyel a törvényességre, ami jogállamban alapvetés. Amióta – 2011-ben – rendezték a települések adósságát, az önkormányzatok a hatályos rendelkezések értelmében csak a kormány engedélyével vehetnek fel hitelt.
Első megközelítésben azt gondolnánk, hogy részrehajlás esetével állunk szemben, a kormány a neki kedvező pártállású önkormányzatokat segíti, velük szemben megengedő, míg a többiekkel úgy van, hogy éljenek abból, amiből tudnak. Józan paraszti ésszel ez adódik, ám ezúttal szó sincs elfogultságról – legalábbis a hivatalos verzió szerint politikai szimpátia és antipátia kizárva.
Ezt onnan lehet tudni, hogy az ATV megpróbált utánajárni, mi állhat az elsőre kivételezésnek tűnő döntések mögött. A Belügyminisztérium válaszából kiderül, hogy szó sincs elfogultságról, az illetékesek odafönt szigorúan gazdasági szempontok alapján döntöttek. „A kormány minden esetben a beadott kérelmek alapján hozza a döntést. A célja, hogy az önkormányzatok működőképességet fenntartsa, valamint az önkormányzatok eladósodását megakadályozza, ezért minden egyes hitelkérelmet külön-külön megvizsgál. Azoknak az önkormányzatoknak a hitelkérelmét támogatta, akik jól gazdálkodnak, akiknél a csőd és az eladósodás nem fenyeget” – írta válaszában a Belügyminisztérium.
Szégyellheti magát, aki politikai diszkriminációt sejt a megkülönböztetés mögött. Nem arról van szó ugyanis, amire esetleg joggal gondolhatnánk, vagyis, hogy a kormány a neki kedveseknek kedvez, a többiekről pedig nem hajlandó gondoskodni. Épp ellenkezőleg: a válaszból arra lehet következtetni, hogy a kormánypárti vezetésű önkormányzatok egytől egyig kiválóan, szakmailag magas színvonalon gazdálkodnak, miközben az ellenzéki vezetésű városokról ennek épp az ellenkezője mondható el: csapnivalóan működtek, elherdálták a rájuk bízott pénzt, most pedig csodálkoznak, hogy semmire sem futja a költségvetésükből, és még hitelt sem vehetnek fel.
Ha még ennél is mélyebben belegondolunk, ráadásul félretesszük az iróniát, akkor rá kell jönnünk, hogy a dolog olyan egyszerű, mint a faék: közelednek az önkormányzati választások, és a kormány megkezdte területfoglaló hadjáratát. Ezért van, hogy a Fidesz a számára szimpatikus – értsd: fideszes – önkormányzatokat minél kedvezőbb helyzetbe kívánja hozni, míg az ellenzékiek szempontjából továbbra is lejt a pálya: velük a kormányzatnak az a terve, hogy a helyi lakosság minél rosszabbul érezze magát, és ezért a városok vezetését okolja.
Tetszettek volna forradalmat csinálni – mondta az elégedetlenkedőknek Magyarország első szabadon választott miniszterelnöke, Antall József. Tetszettek volna jól szavazni – üzeni most Orbán Viktor kormánya „Az önkormányzatok adósságot keletkeztető, valamint kezesség-, illetve garanciavállalásra vonatkozó ügyleteihez történő 2023. október–novemberi előzetes kormányzati hozzájárulásról” szóló határozattal a magyaroknak.
