„A piac ismeri Orbán megvesztegetésének az árát”
„Az Európai Unió végre felébredt, megpróbálja megvédeni az újonnan csatlakozott országokban a demokráciát, s megakadályozni, hogy formailag az EU szabályait tiszteletben tartva, tartalmilag azonban felszámolják a demokratikus intézményeket, s valójában egy egypártrendszert alakítsanak ki, ami egyben a korrupció melegágya” – szögezte le Radványi Miklós, az USA-ban élő külpolitikai és nemzetbiztonsági szakértő. Annak apropóján elemezte a helyzetet, hogy az EU visszavonatta a lengyel kormánnyal a bírók kötelező nyugdíjaztatására vonatkozó rendeletet. Lengyelország a magyar példát próbálta követni ahol már egy párt uralma alá került mind a három hatalmi ág, s baloldali előjellel Romániában és Bulgáriában is történtek kísérletek hasonlóra.
Fontos az Európai Unió által június 24-én hozott döntés (miszerint a legfelsőbb bíróság bíráinak nyugdíjkorhatárát csökkentő lengyel szabályozás rendelkezései ellentétesek az uniós joggal) – szögezte le a külföldi, főként amerikás magyarok számára sugárzott videós előadássorozatának legfrissebb adásában a jobbközép értékeket követő washingtoni Frontiers of Freedom elnökhelyettese. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon megvalósították a bírák kötelező nyugdíjaztatását 62 éves kortól; 2012-ben „megszűnt mind a demokrácia, mind pedig a jogállamiság, hiszen a Fidesz átvette mind a három hatalmi ágat”.
Kaczyńskiék a magyar példát követték, de Brüsszel nyomására kénytelenek voltak visszavonni ezt a rendeletet.
„A nagy különbség a két eset között, hogy Kaczyńskinek nincs kétharmada a Szejmben, emiatt nem tudtak új alkotmányt alkotni, amellyel a jogállamiság formai kellékeit figyelembe véve megvalósíthatták volna a bírák korai nyugdíjaztatását” – mutatott rá Radványi, emlékeztetve az orbáni módszerre. Romániában és Bulgáriában is történt hasonló kísérlet – ott azonban nem jobb-, hanem baloldali „előjellel”.
A június 24-i döntés valójában nem másról, mint a demokrácia megőrzéséről szól, s ez, és a lengyel reakció nagyon fontos az EU jövője szempontjából is – véli Radványi, rámutatva: Magyarországon is egyelőre vissza kellett lépniük Orbánéknak azoknak a közigazgatási bíróságok létrehozásának az ügyében, amelyekkel Orbán tovább szilárdíthatná a hatalmát, maga alá gyűrve a teljes bírói szervezetet is.
„Az Európai Unió végre felébredt s megpróbálja megvédeni az újonnan csatlakozott országokban a demokráciát, s megakadályozni, hogy formailag az EU szabályait ugyan tiszteletben tartva, valójában azonban tartalmilag felszámolják a demokratikus intézményeket, s valójában egy egypártrendszert alakítsanak ki” – mondta Radványi, akinek meggyőződése, hogy ez melegágya a korrupciónak. (S mint ismert Radványi maga is harcot kezdett az orbáni korrupció ellen: tavaly márciusban ő írta alá azt a indítványt, amely Orbán Viktor és további nyolc, Orbán-családtag, -politikustárs és a miniszterelnök szűk körének tagja ellen kér szankciókat a feltételezett korrupciós tevékenység és az emberi jogok megsértésére irányuló cselekmények miatt a Global Magnitsky törvény keretében – ennek státuszáról információ itt található.)
„Nem csak az Unión belül, de azon kívül is nagyon negatív Magyarország megítélése; a piacon mindenki tudja, hogy Orbán Viktor megvesztegetésének ára van, s a pontos ára is ismert” – állítja Radványi, hozzátéve: „Orbánt Putyin egyértelműen megvesztegette, s ezzel a kezében tartja, miként a kínaiak is”.
Magyarországról nem csak azt lehet Radványi szerint kijelenteni, hogy egy korrupt egypártrendszerű országgá vált, hanem azt is, hogy egy maffiaállam. „Ám Magyar Bálint meghatározásával ellentétben, az én olvasatomban a maffiaállam azt jelenti, hogy maga az állam a maffia”. Minden bűnszövetkezet, bűnöző csoport megléte ellenére maga az állam alakította ki a maffiarendszert, s tették ezt Orbánék a demokrácia égisze alatt: választásokon elnyert kétharmad birtokában alkottak – a Fidesz számára szabott – új alkotmányt (alaptörvényt), majd ennek segítségével olyan jogszabályokat, amelyek bebetonozták a hatalmukat.
„Ilyen jellegű korrupció mellett egy állam sem tud azonban fejlődni, a gazdasága nem képes stabilizálódni, a politikai rendszer pedig nem csak hogy korrumpálódik, de abszolút erkölcstelenné is válik” – húzta alá, kifejtve: nem csak, arról van szó, hogy sértik az európai értékeket, a demokráciát, hanem arról is, hogy a kilenc-tízmillió magyar számára megszűnik még annak is a reménye, hogy a jövőben javulni fog a helyzet. „Azzal kell szembesülniük, hogy az ország teljesen el fog szegényedni politikailag, gazdasági téren és kulturálisan is” – szögezte le, emlékeztetve azokra a milliót közelítő százezrekre, akik ezt felismerve már kivándoroltak az országból.
Mindezzel pedig Radványi szerint tisztában vannak az amerikaiak is – „hiába kapott Orbán 30-45 percet Trumpnál Fehér Házban, mit sem változtak az amerikai- magyar kapcsolatok”.
| A Beszélgetések Magyarországért sorozatot márciusban indította Radványi, elsősorban a külföldi, főként amerikás magyarok számára. Adásról-adásra értékeli a Magyarországon végbemenő, az országot érintő fejleményeket. Volt, amikor Orbán március 15-i beszédét vesézte ki Radványi, máskor a Fidesz és az Európai Néppárt viszonyáról szólt a felfüggesztést eredményező ülés után, illetve a volt KGST Bank Budapestre települése kapcsán fogalmazta meg a véleményét. Megemlékezett a NATO fennállásának 70., a magyar tagság 20. évfordulójáról, a kapcsán elemezte a helyzetet, az elemezte a jogállamiság lebontásának folyamatát és eredményeit, több adást szánt az Európai Parlamenti választásoknak, illetve a pártok szlogenjeinek. S persze Orbán washingtoni látogatása előtt, majd utána is elmondta, majd a fejlemények tükrében kiegészítette azt, hogyan látja a helyzetet. |