Mit csinál a magyar jegybankelnök?

Odze György 2021. április 28. 10:44 2021. ápr. 28. 10:44

Gazdaságfilozófiákat gyárt, nyelvi leleményeken töri a fejét és ostoba zoológiai képleteket alkot. Jelszó: új európai oroszlán csapat felnevelése, amelyben minket KIDSzingChi.hu névvel illetnek. Sok marhaságot hallottunk már az elmúlt években kormánypárti politikusainktól, az egyik legnagyobb azonban kétségkívül az, amivel Matolcsy György a héten előállt. Röviden úgy fogalmaznék: őrültség, de nincs benne rendszer. Normális ember – ráadásul, ha közgazdász – nem is próbálná a magyar valóságot összemérni Kína nagyvárosainak teljesítményével, vagy – még rosszabb – példaként állítani azokat Közép-Európa elé.

Az eset két oknál fogva is súlyos. Az egyik a „sikeres felzárkózásunk receptjének” felvázolása egy olyan térség felé, amelyik minden tekintetben idegen és távoli Magyarországtól. „Dél-Korea, Izrael, Dubai (Emirátusok), Szingapúr és három dinamikus kínai sikerváros (Sanghai, Shenzhen és Chengdu) lehetnek a példaképeink, mivel rajtuk keresztül nyílhat meg Európa keleti pereme (sic!) a természettel és társadalommal harmóniában működő, fenntartható és zöld jövő felé.” Többéves kínai külszolgálatom tapasztalatai alapján állíthatom, amit azért minden tájékozott ember tudhat, hogy a pekingi pártdiktatúra nem a „társadalommal harmóniában működik”. Ami a „fenntartható zöld jövőt” illeti, elég, ha egy pillantást vetünk az ázsiai ország környezet-ellenes tevékenységére. A zöld jövő a kínai vezetést nem érdekli, a helyzet megismeréséhez elég ránézni a nemzetközileg is elfogadott víz- és levegőszennyezettségi adatokra. Kínai hivatalos vélemény szerint a CO2 kibocsátás 2060-tól javulhat.

 A példaképként felhozott három városról azért nem árt tudni néhány dolgot, mielőtt komolyan vennénk a bankelnök szavait. Sanghaj lakossága 25 millió, ma a világ legnagyobb teherkikötője, már a XIX. század óta Ázsia, majd a világ egyik legfontosabb kereskedelmi központja, tőzsdéje meghatározó jelentőségű a pénzügyi rendszerekben.

Sengdu – talán sokan nem tudják – Szecsuán tartomány 15 milliós városa, itt található a világ legrégebbi működő iskolája, a Chengdu Sishi High School, itt volt az első 5G hálózat audiovizuális kontroll -platform, a pénzügyi technológia és a bio-medicina ipar központja, manapság száz múzeummal, sokszáz galériával büszkélkedik. A világ egyik kulturális fővárosának tartják, 2019-ben 100 millió turista járt itt.

Sencsen a külföldi befektetések lüktető központja, a hetvenes évek óta a világ egyik leggyorsabban fejlődő városa, valamint az ország második  legforgalmasabb kikötője, a város export-import forgalma manapság 100 milliárd dollár. Hong Kongtól csak sóhajtásnyi távolságra épült, talán ez is indokolta, hogy 1980-ban az első különleges gazdasági zónaként jelölték ki, hatalmas központi támogatást kapott. 2015-re a város népessége 12, a külvárosokkal együtt 18 millió fő. Számos világcég, például a Huawei és a ZTE székhelye, a kínai Szilícium-völgy. 

A három város sikere mögött Kína közismert gazdasági teljesítménye, évszázados kemény munka és céltudatos vezetés áll. Matolcsy képletéből ezek az elemek hiányoznak.

És még egy kis következetlenség: „Magyarország kimaradt az elmúlt 500 év tőkefelhalmozást és gazdagságot, fejlettséget és magas életszínvonalat eredményező nyugati folyamataiból. És mivel kimaradt, ezért a keleti sikerekre kell figyelnie, amik a múltban felhalmozott tőke, tudás és technológia nélkül építették fel eredményeiket. A jövőkép mögötti erős értékrend, ami olyan hagyományos értékekre épül, mint például a család tisztelete vagy az idősek megbecsülése, a tudás értékelése vagy a vallás, az erős nemzettudat”.

Miről is beszél a bankelnök? Micsoda olcsó locsogás ez?  Ezeknek az országoknak több ezer éves tőke, tudás és technológia áll a hátuk mögött, vagy olaj, vagy szerencsés földrajzi fekvés. Nekünk viszont van vallás és erős nemzettudat.

A kinyilatkoztatás fő gondja, hogy azt a Magyar Nemzeti Bank elnöke fogalmazta meg, akinek legfontosabb feladata az ország pénzügyi stabilitásának elérése lenne, nem pedig hosszú távú és pontatlanul megfogalmazott, álszent felzárkóztatási receptek kidolgozása.

Persze, nem kell meglepődnünk. Matolcsynak voltak már hasonló fantazmagóriái. 2012-ben ezt mondta, „Belföldi piacunk jelentősen bővül majd, de azért nem leszünk egy európai elefánt. Leszünk mi még közép-európai kis tigris, aranyos, játékos, gyorsan növekvő kis tigris..."

Most tigris vagy oroszlán?

És akkor a piros pöttyökről a japán popsin még nem is beszéltünk.