Szeptemberben lassult az árnövekedés, legalábbis a mi bevásárlókosarunkba került élelmiszereké
Míg egy hónappal ezelőtt azt írtuk, hogy augusztusban berobbantak az élelmiszerárak, s a júliusi 6 százalék után kétszámjegyű lett a saját bevásárlókosarunk alapján mért drágulási ütem, most azt látjuk, hogy ez csak átmeneti megugrás lehetett, szeptemberre ugyanis ismét „csak” 7 százalékos lett az egy évvel korábbihoz viszonyított ütem. A hivatalos adat majd csak októberben jön ki, s érdekes lesz megfigyelni, hogy visszaáll-e a korábban tapasztalt jelenség, miszerint nagyjából párhuzamosan mozog a KSH és az általunk rögzített drágulási ütem.
Szeptemberben ismét 10 százalék alatt maradt a saját bevásárlásaink alapján mért élelmiszerdrágulási ütem (a módszertanról lásd a cikk végén). Eszerint 7,4 százalékkal fizettünk az idén többet ugyanazokért a termékekért ugyanabban a boltban, mint tavaly szeptemberben. Az adat azért is érdekes, mert az átlagot nagyban befolyásolta néhány kiugróan megdrágult tétel, mint a hal (+78 százalék), a sajt (+64 százalék), a feta 8 (+33 százalék), a tojás (+29 százalék) és a tejföl (+28 százalék). A másik oldalon nem voltak ilyen kiugró ármérséklődések, ami volt, néhány idényzöldségre szorítkozott, mint a paradicsom (amelynek az ára 49 százalékkal került most kevesebbe), vagy a sárgarépa (-44 százalék), illetve a zeller (-22 százalék). Két áru úszta csak meg az évet ármozgás nélkül: mind a kettő húsipari feldolgozott termék, a virsli és a sonka.
Forrás: KSH, saját gyűjtés
Két éve rögzítjük hónapról-hónapra a saját kosarunk alapján mért élelmiszer-drágulást, s ez alatt az idő alatt kevés olyan hónap volt, amikor nem egy irányban mozgott a mi és a Központi Statisztika Hivatal által mért hivatalos élelmiszerinfláció. Miként az az alábbi grafikonon is nyomon követhető, a trendvonal rendre együtt mozgott, kivéve egy-két hónapot, így az idei augusztust. Akkor ugyanis a KSH mindösszesen 2,4 százalékos ütemet mért, ami jócskán alatta maradt a mi 11,7 százalékosunknak. Érdekes lesz megfigyelni, hogy szeptemberben milyen különbség lesz a kettő között, illetve, hogy az irány megegyezik-e. Ezt majd október 10-én látjuk, akkor jelenik meg ugyanis a KSH szeptemberi inflációs gyorsjelentése.
Forrás: KSH, saját gyűjtés
Így mérünk ki
Mint a Hírklikk olvasói már megszokhatták, az élelmiszerárak bő két évvel ezelőtti elszabadulása óta, hónapról-hónapra mi is közzétesszük a saját virtuális bevásárlókosarunk árváltozását. Az élelmiszer-kosarunk tartalma az adatfelvétel módja miatt technikai okkal magyarázhatóan nem egyezik meg a megelőző havi kosaraink tartalmával: a cikk szerzője által kedvelt online élelmiszer „ábécé” felületén mód van visszanézni az egy évvel korábbi saját vásárlási számlákat, így annak egyes tételeit össze lehet hasonlítani az egy évvel későbbi – esetünkben most éppen a 2024. szeptemberi – árakkal. Ám az egy évvel korábbi, éppen terítéken lévő hónapban nem feltétlenül ugyanazok a termékek kerültek a mi kosarunkba, mint most, így értelemszerűen a vásárlói kosaraink is eltérnek egymástól. Így a mi „inflációink” nem reprezentatív (már csak azért sem, mert a saját fogyasztásunkat és nem az átlagosat képviseli), nem tudományos, de mindenképpen iránymutatónak mondható. És az biztos, hogy mi ennyivel fizettünk többet az idén szeptemberben ugyanazért (márka, kiszerelés, besorolás) a termékért, mint egy évvel korábban.
