Tiltakozások és halasztások kísérik a vidéki egyetemek modellváltási kísérleteit

Harkai Péter 2021. január 21. 19:35 2021. jan. 21. 19:35

A hétfői szegedi egyetemen megtartott szenátusi ülésen módosították az alapítványi forma megszavazásának időpontját, amint ma a pécsi egyetem esetében úgyszintén, az Oktatói Hálózat pedig tiltakozó petíciót fogalmazott meg – forró az egyetemi hangulat. Megkérdeztük a HÖOK képviselőjét, mennyiben lehet szerepük mindennek az összefogásában.

„Az egyetemek magánosításával nemcsak a nemzet anyagi, de szellemi vagyonának jelentős része is kikerül a köz ellenőrzése alól. Az egyetemek feletti rendelkezést a kormány egy szűk politikai-gazdasági érdekkör kezére játssza át. Megszűnik az egyetemek autonómiája, a választott vezetőket és testületeket megillető jogokat politikai kinevezettekből álló, visszahívhatatlan és senkinek sem felelős kuratóriumok veszik át. Az egyetemek elvesztik döntési képességüket a kutatási irányok és az oktatható szakok tekintetében. A kuratóriumi egyetemi modellben elsorvadnak az egyetemek közfunkciói, elsősorban a társadalmi mobilitásban játszott szerepük. Az egyetem elveszti közintézmény jellegét és egy szűk elit kiszolgálójává válik. A társadalom széles rétegei számára nem lesz biztosított a felsőoktatáshoz való hozzáférés./.../ Ezt a folyamatot meg kell állítani és vissza kell fordítani” – többek között ezt írta csütörtöki felhívásában az Oktatói Hálózat. 

Ezzel egyidejűleg a mára a Pécsi Tudományegyetem (PTE) szenátusa által tervezett szavazást, hogy elfogadják-e a modellváltást és az alapítványi fenntartást és ha igen, milyen feltételekkel – elnapolták. A hallgatói érdekképviselet is szavazati joghoz jutott, amivel nem tudott élni, holott kiemelt jelentősége lett volna, főként annak ismeretében, hogy a pécsi egyetemi hallgatói önkormányzat (EHÖK) a tegnapi napon megfogalmazta és nyilvánosságra hozta a modellváltással kapcsolatos feltételeit.  

Budai Marcellt arról kérdeztük, hogy ebben a forrongó helyzetben mennyiben állnak az egyetemek mellett, mit tudnak segíteni vagy egyelőre ők a ’belgák” a felgyorsult átalakítási folyamatban?

– Nem árulnék zsákbamacskát – ez a folyamat ugye még a Corvinus átalakításával kezdődött s az akkor a hallgatók álláspontjával kapcsolatban megfogalmazott kijelentéseinket ma is vállaljuk, pedig akkor még tervben sem volt az SZFE ügye és az ismert ellenállás. A Corvinus idején azt fogalmaztuk meg, hogy ezeknél a modellváltásoknál az a minimum, hogy ez akkor történhet meg és lehet kielégítő, ha a hallgatói szolgáltatások nem csorbulnak – válaszolta megkeresésünkre a Hallgatói Önkormányzat Országos Konferenciájának sajtóreferense.

A megfogalmazott feltételek közül példaként említette, hogy a hallgatóknak ugyanúgy legyen lehetőségük támogatott képzésen részt venni, ösztöndíjakban részesülni, legyen lehetőségük a kollégiumi elhelyezésre, legyen lehetőségük beleszólni az egyetem életébe, vagyis élhessenek az autonómia jogával. Véleménye szerint a jelenleg kialakult helyzetre azért nehéz egyértelmű választ adniuk, mert maga a helyzet sem fekete-fehér, ugyanis vannak egyetemek, ahol az átalakítás sikeres, mint például Győrben vagy a budapesti MOME-n és főként az SZFE blokádja után felmerülnek kritikus hangok is az alapítványi profilírozás kapcsán. Budai szerint a modellváltás sok pozitív hozadékkal is járhat, bár vannak tisztázatlan kérdések, de még az SZFE esetében sem alapvetően a szándék ellen tiltakoztak, hanem az volt elfogadhatatlan, hogy nem kérték ki a véleményüket és együttműködésüket a történetben: „az SZFE miatt több helyen már nyilván kicsit félve vágnának bele az átalakításba, de az továbbra is egy alaptézis, hogy az egyetemeknek kell azt eldönteniük, hogy akarják-e vagy sem. Ehhez a hallgatói önkormányzatoknak kell összefogniuk a diákság véleményét”.

A HÖOK álláspontja szerint a probléma talán ott van, hogy nagyon sok múlik a kuratóriumon: ahol partnerként akar eljárni az egyetem vezetésével, ott harmonikusan történik az átállás. Ahol viszont „uralkodói mentalitással” kívánták megvalósítani az elképzeléseket, mint az SZFE esetében, ott nem működött a dolog. Ezt csak tovább bonyolítja, hogy a jelenlegi működési keretek nem írják elő az új fenntartónak, hogy kötelező legyen közösen gondolkoznia és kompromisszumokra törekednie az egyetem vezetésével. „Az ideális állapot természetesen az lenne, ha – amint az SZFE is megfogalmazta – egy rektorválasztásnál, SZMSZ-módosításnál, költségvetési tervezetnél közös megbeszélést követően közösen döntenének” – tette hozzá.

Hogy mindebben miként tud részt venni vagy segíteni a HÖOK, vannak-e viták a témában az egyetemi érdekképviseletekkel, Budai Marcell felhívta a figyelmet, hogy vitákat nem kezdeményeznek, nem is kezdeményezhetnek, mivel ernyőszervezetként működnek az egyetemi tagönkormányzatok képviseletével az országos ifjúságpolitikában. Természetesen folyamatos kapcsolatban vannak a modellváltó egyetemekkel, de addig kevés eszköz áll a rendelkezésükre a problémák kezelésére, amíg nem kapják meg a HÖK-ök megfogalmazta világos álláspontokat, kéréseket. Ezzel kapcsolatban folyamatban vannak az egyeztetések az egyes egyetemek esetében is: 

– A nehézséget az jelenti a jelen helyzetben, hogy egy egységes álláspontot, országos kereteket kellene megfogalmaznia a HÖOK-nak, de ez addig komplikált feladat, amíg vannak helyek, ahol elfogadják sőt, kifejezetten kérik a modellváltást, más intézmények pedig ellenzik a megvalósítást. Egyelőre azon próbálunk dolgozni, hogy létrejöhessen egy olyan minimális keretrendszer, ami minden egyetem, tagönkormányzat, illetve HÖK számára megfelelő lehet és ennek alapján tudhatunk konzekvensen előrehaladni a kérdésben – hasonlóan például a PTE által megfogalmazottakhoz. Ez az általános megfogalmazás igen kényes és nehéz feladat, ezen dolgozunk – nyilatkozta a Hírklikk megkeresésére Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának sajtóreferense.