Varga Mihály bízik a bizalomban, de a vállalatvezetők az üzleti kilátások romlását látják

A magyar gazdaság növekedésének pompás kilátásairól – s persze az új szlogen, az ügynevezett gazdasági semlegesség szükségességéről – beszélt Varga Mihály a minap „Az Év Üzletembere” díjátadóján, Budapesten. Ez utóbbiról mondta, hogy a gazdaság kedvezőbbé váló kilátásainak záloga, az alapjának pedig a bizalmat és az együttműködést nevezte. 14 év kormányzás után még mindig eszébe jutott „elmúltnyócévezni”, mondván: „2010-ig minden szektorban a bizalomvesztés jelei mutatkoztak, a gazdasági szereplők között a szembenállás volt a jellemző... Ahogyan sikerült helyreállítanunk az alapvető bizalmat, úgy indult meg Magyarországon a gazdasági növekedés” – jelentette ki a pénzügyminiszter. 

Nos, ez azért annyira nem igaz – megnézve az alábbi grafikont, ugyanis az látható, hogy miközben a folyamatosan szidalmazott „szoclib” nyolc éve alatt mindösszesen egyszer csökkent (igaz, akkor jelentősen) az egy főre jutó GDP Magyarországon, addig a Fidesz-KDNP regnálása alatt már háromszor. Az egyik persze részint külső okokkal magyarázható (bár volt olyan ország, amely profibban kezelte a koronavírus járványt, ami a növekedési mutatóban is testet öltött) – ugyanakkor a Gyurcsány-kormányt is érte ilyen csapás, a pénzügyiből indult, majd gazdaságivá terebélyesedett világválság (aminek a kezeléséről szintén elmondható, hogy voltak, akik sokkal kisebb veszteséggel voltak képesek azt megúszni).

Forrás: KSH

Ami pedig a bizalmat illeti, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az Egyensúly Intézet a napokban mutatta be a legfrissebb VOSZ Barométert, amelynek sommás megállapítása – a sajtóbeszélgetésen – így hangzott: „a legtöbb paraméterben csökkentek a VOSZ Barométer 2024 harmadik negyedéves mutatói”.

Azaz: a főindexe az idei harmadik negyedévben a 100-as skálán 52 százalékon állt, ami az első mérés, a 2023 első negyedéves adathoz képest 10 százalékos csökkenést jelent. Bár a vállalkozások összességében továbbra is optimisták, az üzleti kilátások minden területen romlottak az előző negyedévhez képest – mondta Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója. „A gazdasági helyzet idei évre vonatkozó megítélése, valamint a várható árbevétel-csökkenés jelentős negatív hatással van az általános üzleti hangulatra.” Az általános gazdasági helyzetet a válaszok 60 százaléka inkább sokkal kockázatosabbnak ítélte, míg biztonságosabbnak csak minden 25. vállalkozás érzékelte.

Az üzletmenet szempontjából a vállalkozások kiemelt kockázatnak tekintik a veszteséges működést (27 százalék!), a csökkenő vásárlóerőt (18 százalék), valamint az üzleti partnerek nehézségeit (16 százalék). A veszteséges működés kockázata kapcsán Kozák Ákos arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az adat nem sok jót vetít előre, hiszen az látszik, hogy a bizalom is „megbicsaklott” a hazai vállalkozásoknál, ennek következtében a tervezett – és makrogazdasági szempontból szükséges – vállalkozói beruházások várhatóan továbbra is elmaradnak a lehetőségektől. 

A vállalkozások rövid távú kilátásai még nem voltak ennyire alacsony szinten. 46 százalékuk kedvezőtlennek látja a következő negyedév kilátásait. Bár a hosszabb távú, egy éves előrejelzések valamivel optimistábbak, a cégvezetők mindössze 12 százaléka tartja nagyon kedvezőnek vállalkozása jövőjét.  

A VOSZ Barométer korábbi negyedéves kutatásaiban többször utaltak már a beruházások fontosságára, mint egyfajta üzleti bizalmi faktorra, amely most negyedéves és éves összehasonlításban is csökkenő tendenciát mutat. „Ez jelentős makrogazdasági volumen, míg évekkel ezelőtt ez a GDP 28 százalékát tette ki, ma már csupán 22 százalékot, ami ezermilliárd forintokban mérhető visszaesést jelent” – hangzott el a sajtóbeszélgetésen. S az is, hogy továbbra sem látják a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásoknál az akvizícióra, de még akár az együttműködésre való hajlandóságot sem.