Kémbank Budapesten
|
2022. március 29. 07:57
2022. márc. 29. 07:57
Az Európai Unió minden tagországa, így Magyarország is felkerült az orosz kormány által hétfőn (március 28-án) jóváhagyott, Oroszországgal szemben barátságtalan országok és területek listájára. Az EU mellett a lajstromba bekerült Ukrajna, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada Ausztrália, Új-Zéland, Norvégia, Montenegró, Svájc, Izland, Liechtenstein, Monaco, San Marino, Japán, Dél-Korea, Szingapúr és Tajvan. A dokumentum értelmében az orosz állam, állampolgárok és vállalatok a barátságtalan országok listáján szereplő külföldi hitelezőkkel szemben rubelben rendezhetik majd devizatartozásukat. Emellett az orosz cégeknek a listán szereplő államok állampolgáraival és vállalataival folytatott valamennyi ügyletét a Külföldi Befektetések Ellenőrző Bizottságának kell jóváhagynia.
- Beszéljünk világosan. Oroszország hazánkat a „barátságtalan országok” közé sorolta, ebből következően kimondható, hogy hosszú időre megszakadt az egyenrangúak barátságának egy pillanatig sem minősíthető Putyin-Orbán kapcsolat. Az 1990. előtti időkből datált „örök és megbonthatatlan magyar-szovjet barátság” tehát tovatűnt, a viszony elhidegült, és most már csak arra kell vigyázni, hogy komoly konfliktussá ne fajuljon.
- Természetesen óvnám magunkat a csatabárd kiásásától, de arról érdemes lenne elgondolkodni, hogy fenn kell-e a jövőben tartani olyan kapcsolatokat és intézményeket, amelyek hazánknak semmiféle hasznot nem hoznak, viszont a direkt orosz befolyás magyarországi fennmaradását eredményezik. Az 1970-ben alapított Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) székhelye 2019-től Budapesten van, tagjai között gyakorlatilag már nincs EU-s ország, hiszen a közeli múltban bejelentette kilépési szándékát Csehország, Bulgária, Lengyelország, Románia és Szlovákia. Maradt nekünk befektető- és tulajdonostársnak Oroszország mellett: Vietnám, Kuba, Mongólia. Csupa „mintademokrácia”, amelyeket Putyin nem sorolt a „barátságtalan” országok közé. Pénzügyi és gazdasági szempontból a bank súlytalannak és jelentéktelennek minősíthető, és szinte mindenki tudja, hogy nem monetáris intézményként, hanem hírszerző központként működik.
- A bank budapesti befogadásának megágyazó törvény elképesztő kedvezményeket adott a pénzintézetnek, amelynek a magyar állam biztosítja az irodaépületét, a bankelnök hivatalos rezidenciáját (ahova még a magyar állam sem teheti be a lábát), ezeket a diplomáciai képviseletekre vonatkozó védelem illeti meg. A bank ingóságait nem foglalhatja le, kobozhatja el, sajátíthatja ki sem végrehajtó, sem bíróság, törvényi úton senki sem. A pénzintézet nincs alávetve pénzügyi vagy szabályozói felügyeletnek vagy ellenőrzésnek. Meg persze diplomáciai mentességet élvez a bank, s annak személyzete, sőt, a vendégei is. Nem véletlen, hogy a pénzintézetet a nép csak „kémbankként” emlegeti.
- Itt állunk az orosz-ukrán konfliktus kellős közepén, de hivatalos magyar szerv még nem nyilatkozott a pénzintézet jövőjéről, holott egyértelmű: további ittléte veszélyezteti a NATO kelet-európai tevékenységét, sérti a katonai szövetség érdekeit, hiszen a banki alkalmazottaknak álcázott hírszerzők – védett státuszban, szinte kockázat nélkül – Budapestről informálhatják az orosz katonai/politikai vezetést az EU és a NATO vezetőinek terveiről, döntéseiről.
Most, hogy hivatalosan is felkerültünk az oroszok „barátságtalansági” listájára abszolút időszerűvé vált, hogy a valós pénzügyi tevékenységet nem végző, ám jelentős nemzetbiztonsági kockázatot jelentő – banknak álcázott – intézményt azonnali hatállyal száműzzük országunkból. Semmi keresnivalójuk nincs Budapesten, itteni létükhöz közhasznú érdek nem fűződik, tehát „pasli domoj (gyerünk haza)!” Ha lehet, már holnap.
