Létszám és teljesítmény a Magyar Nemzeti Bankban

Dr. Dávid Ferenc       2021. november 28. 08:35 2021. nov. 28. 08:35

2017. október 7. A jegybanknál a legfrissebb adatok szerint több mint 1400-an kapnak fizetést, hozzávetőleg 90-en pedig állományban vannak, de nem kapnak járandóságot, ők például szülési szabadságon, fizetés nélküli szabadságon vannak, és idetartoznak a felmondási idejük alatt a munkavégzés alól felmentettek is. Matolcsy György 2013-as érkezésekor a létszám még csak 580 volt, nagyjából 40 nem fizetett dolgozóval. Az óriási létszámnövekedés java úgy jött össze, hogy 2013 októberében beolvasztották a pénzügyi felügyeletet (PSZÁF) a jegybankba, ezzel 502 ember került át hozzájuk. Ha innen számoljuk, akkor erről az 1080 főről ment fel a létszám a mostani 1410-re, ez így is jelentős, 30 százalékos gyarapodás. (mfor.hu)

Már a négy évvel ezelőtti adatok is azt mutatták, hogy a Magyar Nemzeti Bank folyamatosan növekvő létszámmal próbálja teljesíteni az ide vonatkozó törvény által meghatározott feladatait. A földhöz ragadt módon gondolkodó választó azt hinné, hogy a központi adminisztráció modernizációja során egyre kevesebb „munkáskézre” lesz szükség az MNB-ben, és sokan remélték, hogy a munkahelyi digitalizáció is a kevesebb élőmunka-igény szükséglet irányába mutat. Tévedtünk, ki tudja hányadszor.

2021. szeptember 30-án a statisztikai záró létszám (aktív foglalkoztatott) 1.536 fő, jogi állományban lévő foglalkoztatottak 19 fő, havi átlagos statisztikai állományi létszám 1536,1 fő volt, ami azt jelenti, hogy röpke négy év alatt a létszám újabb 126-tal, azaz 8,9 százalékkal gyarapodott. Az MNB bérszínvonala köztudottan nem alacsony, ebben a viszonylatban az elnök is élen jár, hiszen havi fizetése meghaladja a bruttó 5 millió forintot. De a létszám dinamikus gyarapodása nem csak a bérterhek emelkedésével jár, hiszen ahhoz szervesen kapcsolódik a megnövekedett rezsi- és a napidíjak, a gépkocsik, a képzések, a külföldi utazások stb. egyre bővülő költségei.

Mindez talán szót sem érdemelne, ha azt tapasztalnánk, hogy az „ország bankja” egy egészségügyi és gazdasági válság közepén – szorosan együttműködve a pénzügyi kormányzattal – azzal foglalkozna, ami első rendű feladata lenne: az árstabilitás megőrzésével. Matolcsy és Varga hosszú hónapok óta látszat-szkanderezést folytat: a pénzügyminiszter két kézzel szórja a pénzt, ezzel is gerjesztve az inflációt és rontva a költségvetés helyzetét, míg Matolcsy minden héten arról papol a Magyar Nemzetben, hogy szigorúbb és megfontoltabb fiskális politika lenne indokolt. Az MNB elnöke szorgalmasan írja jegyzeteit, de az érdemi lépésekre – a jegybanki alapkamat és az egyhetes betéti kamat emeléseire – szokás szerint csak későn került sor. A gyengülő forint és az infláció „jegyben jár”, a pénzromlás üteme egyre gyorsul. 

A 2021-re és 2022-re prognosztizált infláció egyaránt három-három százalék volt, ezzel számoltak mindkét év állami költségvetésében. Az idei év vonatkozásában már biztosan tudjuk, hogy nagyon mellélőttek, hiszen a 4,8 százalékos nyugdíjkorrekció önmagában felér egy beismerő vallomással, és a KSH legutóbbi tényadata igen magas, 6,5 százalékos inflációt regisztrált. Karácsonyra akár hét százalékot is kaphatunk meglepetés-ajándékként!

A 2022. vonatkozásában a pénzügyi kormányzat és az MNB gyanúsan hallgat (lehet, hogy egymásra várnak), holott egyértelmű, hogy a jövőre vonatkozó három százalékos inflációs terv tarthatatlan. Ebből persze az is következik, hogy decemberben módosítani kell az elfogadott 2022. évi állami költségvetést, és korrigálni szükséges az alapvető gazdasági paramétereket is.

Jó lenne, ha a több mint másfél ezer (!) MNB alkalmazott – élen az elnökkel – megszívlelné és iránytűként tisztelné a jegybanktörvény következő, talán legfontosabb passzusát: „3. § (1) Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. (2) Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenálló-képességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány gazdaság-, valamint a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.”

A létszám tehát adott, már csak a joggal elvárt teljesítmény hiányzik.