Orbán elismerte, hogy Berlinben nem ért el semmit

Egy találkozója biztosan volt három napos berlini látogatása alatt a magyar miniszterelnöknek, amit mindkét oldalról egyformán nagyra értékeltek. Orbán Viktor ugyanis „összefutott” Schäfer Andrással, aki éppen a német fővárosban futballozik. Ha valaki nem tudná, ő a valóban sikeresen szereplő magyar válogatott egyik üdvöskéje, klubja, az Union Berlin pedig momentán első helyen áll a Bundesligában. Nem csoda, hogy a találkozóról készült fotó gyorsan felkerült a kormányfő közösségi oldalára.

Kétségkívül szüksége volt Orbán Viktornak az egyértelmű sikerélményre. Majdnem egy évvel a német választás után tudta csak elérni, hogy az új kancellár, Olaf Scholz egyáltalán fogadja őt. A megbeszélésről sok érdemi részlet nem szivárgott ki, de az eléggé sokatmondó, hogy a vendéglátók nem szerveztek közös sajtókonferenciát a találkozó végeztével. A szociáldemokrata kormányfő feltehetően nem akart alkalmat adni kollégájának arra, hogy a jelenlétében szidalmazza az Európai Uniót, ahogy azt egyébként többi berlini megszólalásain megtette.

Így aztán annyit tudunk, hogy a majdnem kétórás megbeszélésen fontos témák kerültek napirendre. Elképzelhető, hogy a kancellár nem rejtette véka alá, mennyire nem ért egyet az uniós és a NATO-szövetségesekkel nyíltan szembenálló orbáni politikával. Cserébe bizonyára meghallgathatta, hogy a magyar miniszterelnök számára mindennél fontosabb a magyar érdekek képviselete, de meglehet, erre Scholz elmondhatta, bármennyire is érthető lenne mindez, mégsem kellene úgy tennie, mintha Vlagyimir Putyin kijárója lenne a saját szövetségi rendszerén belül.

Az sem nagyon valószínű, hogy Orbán mást hallhatott előzőleg, amikor felkereste a volt német kancellárt, a nyilvános politikától szinte teljesen visszavonult Angela Merkelt. Az ő környezetéből csak annyit lehetett megtudni, hogy egy magánjellegű eszmecseréről nem közölnek semmit. Ám az uniós egység kérdésében a német vezetők – legyenek bár szociáldemokraták, avagy kereszténydemokraták – szinte teljesen egyforma álláspontot képviselnek. És az nem nagyon hasonlít ahhoz, amit a teljhatalmú magyar politikus már régóta és nagyon következetesen követ. Berlini útján tehát nyilván többször is elmondták Orbánnak, hogy természetesen szíve joga azt tenni, amit jónak lát, nem is óhajtanak beleszólni, de a következményekért is neki kell vállalnia a felelősséget.

A német politika egyik legjobb magyar ismerője, Horváth István, egykori nagykövet egyetlen szóban foglalta össze, miért tárgyalnak egyáltalán a szövetségeseitől láthatóan egyre jobban eltávolodó magyar miniszterelnökkel Berlinben. Türelem – mondta. Szerinte a kulcs az, nem negligálhatják a közösségen belüli ország első emberét. Igyekeznek tehát politikai eszközökkel megoldani az egyre sokasodó problémákat. Bíznak abban, hogy sikerül meggyőzni és jobb belátásra téríteni őt. A türelemnek nincs határa – tette hozzá még a nyugalmazott diplomata, aki aktív éveiben sokszor láthatta, hogy hasonló helyzeteket sikerrel oldottak meg Európa egyik vezető nagyhatalmánál.  

Egy keddi – ugyancsak berlini – fórumon Orbán Viktornak volt két félmondata, amely azt jelzi, hogy nem lehettek kellemes percei a tárgyalásokon. Előbb egy meg nem nevezett német politikust idézett, miszerint inkább száz óra sikertelen tárgyalás, mint egy puskalövés. Amivel persze nemcsak a jelentős nézetkülönbségekre utalt, hanem a megbeszélések egyik fő témájára, az ukrajnai háborúra is. Majd beszámolt arról, hogy jól tudott beszélgetni Scholz kancellárral, ám megjegyezte: „az már más kérdés, hogy nem értem el semmit”.

Ezek után nincs mit csodálkozni azon, hogy szüksége volt egy üdítő találkozóra Schäfer futballistával. Hogy aztán Magyarország profitál-e valamit ebből a berlini útból, az erősen kérdéses. Egyelőre a jelek szerint annyinak örülhetünk, hogy a párbeszéd és az együttműködés még folytatódik.