A diós bejgli megóv a rontástól
Egyes források szerint, a bejgli eredetileg Sziléziából származik. Európában a 14. század óta ismert kalácsfajta. Mások örmény eredetről írnak, és ahogyan ez lenni szokott, a pontos eredettörténet a múlt homályába vész. Ami bizonyos: a bejglit eredetileg patkó formájúra készítették. Ebből eredeztetik német nevét, majd osztrák közvetítéssel került be a magyar nyelvbe is a 19. század második felében. Ma már igazi hungarikumnak és tipikus karácsonyi süteménynek tartják.
Hozzávalók:
- 50 dkg liszt
- 25 dkg vaj
- 5 dkg porcukor
- 2 dkg élesztő
- 2 tojássárgája
- 1 dl tej
- só
Töltelékhez:
- 20 dkg dió vagy mák
- 12 dkg cukor
- 1 dl víz
- reszelt citromhéj
- narancshéj
- őrölt fahéj
Elkészítés:
Morzsold el a lisztet a vajjal, mintha linzertésztát készítenél. Ügyelj arra, hogy a vaj ne olvadjon meg! Öntsd hozzá a porcukrot, a tojássárgáját, a tejben feloldott élesztőt. Utóbbit most nem kell felfuttatnod. Gyors mozdulatokkal gyúrj közepes keménységű tésztát. Formázz belőle körülbelül 26 dekás cipókat. Tedd lefóliázva a hűtőbe, és 15-20 percig pihentesd.
Közben a töltelékhez kezdd melegíteni a vizet a cukorral. Ha forr, a tűzről lehúzva add hozzá a mákot, a mazsolát, az őrölt fahéjat, és ha szükséges, édes morzsát. A diótöltelék hasonló módon készül. Amikor a forrázott masszák kihűlnek, mérd ki akkorára, mint a cipók súlya.
A pihentetett tésztát nyújtsd ki körülbelül 22x28 centis téglalapra. Rakd rá a tölteléket, és egyenletesen igazítsd el. A bejgli három oldalát körülbelül egy centis részben hajtsd be. Ezután tekerd fel, s lapítsd meg. Helyezd sütőlemezre, kend meg egy felvert tojással és egy tojássárgájával. Hurkapálcával szurkáld meg. Tedd 180 fokos sütőbe, és süsd aranysárgára.
A népi hiedelem szerint a diót rontás ellen kell enni, a mák pedig bőséget hoz a házhoz.
