Bérkép

Dr. Dávid Ferenc       2020. október 30. 14:15 2020. okt. 30. 14:15

2020. augusztusban a bruttó átlagkereset 391 600 forint volt, 9,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább öt dolgozót foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 395 400, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva, 406 000 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 262 900, a kedvezményeket is figyelembe véve, 271 800 forintot ért el. 2020. január-augusztusban a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9,9, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset – összefüggésben a meghatározott szakágazatokban dolgozók bruttó béréből fizetendő járulékok átmeneti mérséklésével, illetve mentesítésével – 10,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az év első nyolc hónapjában a reálkereset 6,2 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,5 százalékos növekedése mellett. (KSH)

– 2020. augusztus/2019. augusztus vonatkozásában tehát 9,1 százalékkal volt magasabb a bruttó átlagkereset. Ugyanez ez a mérték 2020. június/2019. június vonatkozásában még 15,6 százalék volt. Abszolút értékben is regisztrálható a változás, hiszen a júniusi bruttó 421.700 forintos érték augusztusra 391.600-ra csökkent. Ennek egyik oka lehet, hogy az egészségügyi dolgozóknak egyszeri juttatásként elszámolt bruttó 500 ezer forintos összeget még az első félévben számolták el, így augusztusban már nem gyakorolhatott pozitív hatást.

– Az egyre elmélyülő válság miatt, sok munkavállalót részmunkaidőben foglalkoztatnak. Adataik nem szerepelnek a mérésben, így nem rontják a teljes munkaidős átlagot, már csak azért sem, mert vélhetően az alacsonyabb bérű (és a munkaerőpiacon védtelenebb) dolgozók kerültek át a „Kurzarbeit” állományába, míg a pótolhatatlannak minősített, magasabb keresetű alkalmazottak jövedelemcsökkenés nélkül maradhattak teljes munkaidős állományban.

– Továbbra is nehezíti az értékelést, hogy az öt fő alatti vállalkozásoknál dolgozók keresete nincs benn a mérésben. Az adóbevallások és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a mikro- és kisvállalkozók világában dolgozik a legtöbb minimálbéres munkavállaló.  Az üzleti szférában hozzávetőleg 800 ezer embert alkalmaznak minimálbéren (bruttó 161.000 forint) és garantált bérminimumon (bruttó 210.600 forint), akiknek jelentős hányadát nem veszik figyelembe a bérstatisztika összeállításakor.

– A munkaügyi kérdésekkel foglalkozó szakemberek egy jelentős része már régóta kéri/követeli, hogy ne csak az átlagkereset, hanem az úgynevezett medián kereset is legyen mérve, közölve. Az átlagszám ugyanis eltakarja a különbségeket, és nem ad tájékoztatást az értékek szóródásáról. Magyarországon igen sokan keresnek az átlag alatt, viszont az átlag feletti kevesebbek – a kiemelkedően sokat kereső jómódúak – felfelé húzzák az értéket. A valóságot jobban mutatja a medián érték (helyzeti középérték). Ez az érték az, amelyiknél az emberek fele kevesebbet és az emberek fele többet keres. Ezt hívják a fizetések mediánjának, amit viszont a KSH nem tesz közzé. Mértékadó szakmai becslések szerint, a kereseti adatok medián értéke mintegy 15-20 százalékkal alacsonyabb az átlagos értéknél.

– A közeli napok fontos eseménye volt, hogy az Európai Bizottság irányelv-javaslatot terjesztett elő az európai minimálbérekre vonatkozóan. A közösségi szintű megvalósulásnak egyik alapfeltétele, hogy a bérstatisztikák valós és kontinentális szinten egységesen értelmezhetőek legyenek.  Ebből viszont egyenesen (és logikusan) az következik, hogy valamennyi vállalkozást be kell vonni a mérésbe, és a medián értékeket is figyelembe kell venni az összehasonlító elemzések készítésekor.