Gordon István: csak diplomáciai adok-kapok, ami Lengyelország és Ukrajna közt van
Kicsit elfáradtak a lengyelek, miután az ukrajnai háború kezdetétől fogva folyamatosan segítenek az Ukrajnából érkező menekülteknek, akik közül mintegy kétmillióan maradtak Lengyelországban – vázolta a kialakult helyzetet a Hírklikknek Gordon István Lengyelország szakértő. Mint mondta, a megnövekedett terhek kisebb-nagyobb feszültségeket gerjesztettek az országban, ami a választások közeledtével cselekvésre késztette a kormánypártot, amely fej-fej mellett halad kihívójával. A Jog és Igazságosság Pártja ennek jegyében döntött az ukrajnai gabona importtilalmának meghosszabbításáról és abból alakult ki a két ország konfliktusa.
Amikor az oroszok megtámadták Ukrajnát, akkor a lengyelek késlekedés nélkül, az első pillanattól kezdve fogadták a menekülőket, minden támogatást megadtak nekik, pillanatok alatt megszervezték a fogadásukat. Elhelyezték, élelemmel látták el őket, orvosi ellátást biztosítottak, szerveztek vonatokat, autóbuszokat, amelyek a határtól Lengyelország területére vitték a sérülteket. Ott látták el az ukrán állampolgárokat, napokon belül adószámot kaptak, ami azt jelentette, hogy aki akart és tudott, munkába állhatott. Megteremtették a lehetőséget, hogy a gyerekek iskolába járhassanak. A lehető legzökkenőmentesebben igyekeztek segíteni azoknak az ukránoknak az életét, a beilleszkedését, akik ott akartak maradni, akik pedig nem, azoknak lehetőségük volt, hogy továbbmenjenek, ahova csak akarnak. Noha akkor még tartott a Covid-járvány, orvosi igazolványt sem kértek a határnál. Az állam és az állampolgárok kéz a kézben segítettek, se pénzt, se energiát nem sajnáltak – emlékeztetett Gordon István.
Bizonyos idő elteltével, azonban a gépezet kicsit akadozni kezdett, miután elfáradtak a lengyelek ebben a folyamatos segítségnyújtásban, hiszen nem csak a saját maguk mindennapjairól kellett gondoskodni, hanem az ukránokéról is – folytatta a szakértő. Olyan másfél-kétmillió ukrán maradt Lengyelországban, ami kezdett a mindennapokban is meglátszani: sorok alakultak ki gondok egyes üzleteknél, szolgáltatásoknál, orvosnál, a nők zokon vették, hogy a kozmetikai szalonoknál is sorba kellett állni, sőt, a gyerekek iskoláztatása is okozott némi problémát. Az emberi kapcsolatok azért olyan nagy változáson nem mentek keresztül. Ebben a helyzetben kezdődtek el tavaly októberben az idei választás előkészületei, megindult a kampány. Még csak alapjáraton, de a lényeg az, hogy a kormánypártnak lépnie kellett, ha fenn akarta tartani a győzelmi esélyét.
A lengyel politikai palettát nézve, a jelenlegi kormánypárt több koalíciós partnerre nem tud számítani. A Jog és Igazságosság Pártja (PIS) attól remél szavazatokat a rendkívül kiélezett választási harcban, hogy – az unió döntése ellenére – meghosszabbította az ukrán gabona importjának tilalmát, majd az Ukrajnával történő egyezkedésen eljutott odáig, hogy bejelentette, már nem szállít nekik fegyvereket. Közben az ukránok följelentették a lengyel kormányt, a magyarral és a szlovákkal együtt, mert továbbra is érvényben akarják tartani az uniós gabonaembargót – sorolta a szakértő az utóbbi napokban történteket.
Gordon István szerint a lengyel kormány nem kíván változtatni Ukrajna és Lengyelország jó kapcsolatain, viszont szavazatokra is szüksége van, ezért ide is meg oda is akar gesztust tenni. Az ország lényegében egyszemélyes vezetője, Jaroslaw Kaczynski – aki miniszterelnök-helyettes – megerősítette, hogy továbbra is támogatják Ukrajnát, de nem feledkezhetnek meg a lengyel mezőgazdaságról és honvédelemről sem. Most a honi hadsereget akarják erősíteni, továbbfejleszteni. Ehhez elképesztő mennyiségű minőségi fegyvert vásárolnak az Egyesült Államoktól, és mindemellett megtartották a gabonaimport felfüggesztését is.
A lengyelországi választás október 15-én lesz, ami sorsdöntő lehet több szempontból is – vélte Gordon István. „A kormánypárt nyolc éve van hatalmon, és szeretnének maradni még. De az ellenzéknek is komoly esélyei vannak, minden az utolsó pillanatokban dől majd el. A Jog és Igazságosság Pártjának, akárcsak Magyarországon a Fidesznek, az egyik legnagyobb és biztos bázisa a mezőgazdasággal foglalkozó gazdák, akik az utóbbi időben, főleg a gabonaembargó felfüggesztésének híre miatt, hangot adtak elégedetlenségüknek, és az elmúlt hetekben úttorlaszokkal, terminál lezárásokkal tiltakoztak. Ez nem jött jól a kormánynak” – magyarázta.
Ráadásul van egy aprócska párt, amely legfeljebb néhány százalékra számíthat, de besorolt az ellenzékhez. Ez is egy erőszakos vezetővel rendelkező párt, ők az Agrounió, és ők is mezőgazdászok, akiktől tart a kormánypárt. Ezért próbál a kormány olyan lépéseket tenni, amikkel kicsit semlegesítik ezt a helyzetet.
„Ami Ukrajnát illeti, Zelenszkij eléggé ellentmondásos figura néhány megnyilvánulása miatt. Nagyon impulzív ember, aki kicsit gyorsabban mondja ki azt, amit gondol, mint ahogy egy diplomatának, egy államfőnek kellene. Pár nappal ezelőtt is ez történhetett, amikor az ENSZ közgyűlésén háborodott fel Magyarország, Szlovákia és Lengyelország döntése miatt. Mellette, ha egy ország felfüggeszti a segítségnyújtást, akkor azt nem illik feljelenteni, mint ahogy tette az uniónál is Zelenszkij” – fogalmazott a szakértő.
Gordon István úgy látja, a választásokig már nem javul a viszony, „nem lesznek jobb kedvűek a játszótársak”. Hogy utána mi történik, az függ attól is, ki nyer Lengyelországban. „Ha végül az ellenzék győz, és Zelenszkij elnök némileg diplomatikusabban fogalmaz, akkor biztosan könnyebben megtalálják a közös hangot. Szerintem egyelőre marad a diplomáciai adok-kapok, egy ideig még felfüggesztik a fegyverszállítást és marad a két ország közötti importtilalom” – mondta a szakértő.
