Holoda Attila: bár ezt sugallaná a kormány, de nem Nagy Mártonon múlik az üzemanyagár csökkenése
Csak véletlen, hogy a piaci változások egybeestek a miniszter néhány napja elhangzott ultimátumával – mondta a Hírklikknek Holoda Attila. Az energetikai szakember így reagált arra, hogy a várakozás ellenére, egyelőre csökkennek az üzemanyagárak Magyarországon. Szerinte azonban ehhez semmi köze sincs Nagy Mártonnak, nem azért lett olcsóbb a benzin és a dízel, mert a gazdaságfejlesztési miniszter a bankok után megfenyegette a benzinkutasokat is, utóbbiakat a magas üzemanyagárak miatt. Ha a kormány igazán megfizethetővé akarná tenni az árakat, akkor csökkentené a bennük lévő adókat, de valószínű, erre aligha lehet számítani, viszont az izraeli háború miatt emelkedett a kőolaj és a termékek ára.
„Nagy Márton szeretné magának az érdemet, de távolról sincs köze az üzemanyagárak csökkenéséhez. Olyan változások indultak el a piacon, amik okán az elmúlt időszakban csökkent az olaj ára” – mondta Holoda Attila, aki szerint azonban ez a tendencia is megváltozni látszik éppen az izraeli háború miatt. Az energetikai szakember elmagyarázta, a múlt héten 93-94 dollár volt az olaj ára a világpiacon, ehhez mérten emelkedik mindig az üzemanyagoknak az úgy nevezett mediterrán jegyzési ára is. Ebből következik, hogy nem csak és kizárólag a nemzetközi nyers kőolajár befolyásolja a benzin és a dízel árát, hanem az üzemanyagok jegyzési ára is, amelyek ráadásul eltérőek egymástól és kőolajártól is. Ez az oka annak, hogy a dízelnek korábban sokkal jobban emelkedett az ára, ami alapvetően visszavezethető volt a kapacitáshiányokra, illetve arra, hogy az őszi időszakban mindig megélénkül minden országban a dízel iránti igény, mert elkezdődnek az őszi mezőgazdasági munkák. A teheráru szállításokhoz is nagyobb mennyiségű dízelt használnak, mint benzint. Miután pedig a nemzetközi piacon korrigálódott a kőolaj jegyzési ára, automatikusan lejjebb csúszott az üzemanyagok jegyzési ára is. Emellett a dollár-forint árfolyamban különösebb változás nem volt, talán egy picit erősödött a forint. Ez jelentkezett az árcsökkenéssel.
„Mindennek nyilván van pozitív hatása, ezt mindannyian és azonnal tapasztaljuk. De hogy Nagy Márton bejelentésének meg a fenyegetésnek köze volt az árcsökkenéshez, az túlzás, inkább azt mondanám, véletlen egybeesés, hogy éppen most történt mindkettő” – jelentette ki Holoda Attila. Hozzátette, azt kell látni, hogy az üzemanyag fogyasztói árában benne van egyrészt a termék ára – amit a kőolaj ár, az árfolyamváltozás, illetve az üzemanyagok jegyzési ára határoz meg –, amire rakódik egy nagy-, illetve kiskereskedelmi árrés. Hogyha ezen most csökkent a MOL – például a nagykereskedelmi árrésen –, akkor nyilván ezzel a lépéssel a saját hasznából valamennyit oda tud adni a fogyasztóknak. Egyébként nagyjából 18-20 százalék körül mozog a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi árrés, míg az üzemanyag ára körülbelül 36-38 százalék körül változik a fogyasztói áron belül. Másrészt a fennmaradó rész mind valamilyen típusú adó: áfa, jövedéki adó, plusz kiskereskedelmi adó, amit az 500 millió felett forgalmazó cégekre kivetettek, illetve ami pluszban bejött és literenként is jelentős tétel lehet, az az úgynevezett EKR, az energiahatékonysági kötelezően befizetendő, adójellegű kivetés, ami olyan 8-8,5 forint literenként. Illetve van még egy fix díj, az úgynevezett készletezési díj, amit a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség a stratégiai tartalék képzésre és tárolására fordít. Gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy az üzemanyag árának továbbra is a legnagyobb része az adó, vagy adójellegű befizetés, ami így összességében 46-48 százalék körül mozog.
„Hogyha a kormány valóban azt szeretné, hogy érdemben csökkenjen az üzemanyagár és jobban megközelítse, mondjuk a környező országokban lévő árakat, akkor egyértelműen az adóhoz kellene hozzányúlni, ahogyan azt más országok meg is tették. De hát pontosan tudjuk, hogy a magyar államnak jelenleg a bevételét főként az általános forgalmi adó adja. Nem hiszem, hogy a kormány lenne olyan emberséges és valóban családbarát, hogy ehhez hozzányúlna a közeljövőben, mert minden beszedett adóforintra égető szüksége van” – fogalmazott az energetikai szakember.
Vannak időszakok, amikor néhány forinttal csökkentik az üzemanyagárat, és egy hét múlva annak többszörösével megemelik. Lehet, hogy most is erről van szó? – kérdeztük. Holoda Attila kifejtette, a 20 forintos benzinárcsökkenést már minden ember megérzi a pénztárcáján, hiszen tankolásnál, például 60 literes tartálynál ez már 1200 forintot jelent. De, hogy most visszaemelkedne megint ezzel a 20 forinttal az ára, azt valószínűtlennek tartja. „Azt gondolom, hogy a jövő héten ennek majdnem a felét megint vissza fogják tőlünk venni, azzal az indokkal, hogy emelkedik az üzemanyagok jegyzési ára” – vélte Holoda Attila.
Az energetikai szakember felhívta a figyelmet arra, hogy nem a benzinkutasokat kell szidni az árak miatt, mert nem az ő hasznuk a nagy, miközben az emberek és sokszor sajnos a sajtó is hajlamos arra, hogy a benzinkutasokon verje le az áremelkedéseket. „De láthattuk, hogy valójában az adók a lényeges tételek ebben, nem a benzinkutasok árrése, ráadásul nekik is mindent ebből kell megoldaniuk, fűteni, világítani, szivattyúkat működtetni és fizetni az alkalmazottaikat, és persze őket is érinti az infláció, mint bárki mást, akik az iparban vagy a szolgáltatás területén működnek. A megemelkedett villamosenergia-árat nekik is ki kell fizetniük, és ha éppen bérnövelést kell végrehajtani, mert a kormány megemeli a minimálbért, akkor a kollégáiknak nekik éppúgy is fizetésemelést kell adniuk” – sorolta a szakértő.
Holoda Attila szerint mindenképpen fontos lenne, ha a kormány figyelembe venné azt, hogy a magyar állampolgároknak milyen a gazdasági teherbíró képességük. Ebbe beletartozik a hazai alacsony jövedelemszint, ami sokkal alacsonyabb, mint a környező országokban.
