Jól fizet a gyilkolás – a Wagner csak a jéghegy csúcsa
Egyre többet hallunk „magánseregekről”: az amerikai Blackwater zsoldosai korábban civileket mészároltak le Irakban, az orosz Wagner-csoport ukrajnai rémtettei még ismertebbek. Egyre több országban bérelnek fel embereket a kormány, vagy magánvállalkozások érdekeinek védelmében erőszakos fellépésre – egészen a gyilkosságig. Ám mindmáig hiányoznak hathatós nemzetközi megállapodások, amelyekkel gátat lehetne vetni ezeknek a szó szoros értelmében életveszélyes „üzleteknek”, amelyek már milliókat foglalkoztatnak és milliárdos forgalmuk van.
A legismertebb „privát hadseregek” egyikét, a Blackwatert (amelyet napjainkban Academinek hívnak) még 1996-ban alapították az amerikai hadsereg különleges egységeinek volt katonái és a hírszerzés, a CIA veterán vezetői. Az immár magánbefektetők tulajdonában álló vállalkozás amerikai kormányszerveknek nyújtott és nyújt szolgáltatásokat – különösen olyan helyeken és helyzetekben, amikor Washington nem akar nyíltan fellépni fegyveres erőivel. Például akkor, amikor az „Iszlám Állam” hírhedt főnökét, Oszama bin Ladent üldözték, majd tették el láb alól. Ott voltak (és részben vannak) a Cég emberei emellett Afganisztánban, afrikai országokban, a Közel-Keleten csakúgy, mint Dél-Amerikában. A gyorsan növekvő vállalkozás több száz millió dolláros szerződéseket kötött az amerikai kormányzattal. Jól fizette embereit, akiket egy valódi hadseregéhez hasonló korszerű támaszpontokon képeznek ki az Egyesült Állmokban a földi, légi és tengeri hadviselésre.
Amikor a Blackwater zsoldosai 2008-ban ártatlan polgári lakosok tucatjait gyilkolták le Irakban, a világ felháborodása odáig vezetett, hogy nemzetközi egyezmény is született a „magánhadseregek” szabályozására, az emberi jogok megvédésére. A 2008-ban, elsősorban a Nemzetközi Vöröskereszt szorgalmazására elfogadott úgynevezetett Montreux-i Egyezmény, illetve a két évvel később a biztonsági magánvállalkozások magatartásának nemzetközi normáiról kidolgozott okmány elvben szigorú korlátok közé szorítja azok tevékenységét. Az előbbi egyezményt azóta 58 ország és három nemzetközi szervezet fogadta el, míg a szövetségnek, amely a cégek magatartási kódjait dolgozta ki, 126 vállalkozás a tagja. A vizsgálatok szerint a megállapodások csökkentették a jogsértéseket.
Feltehetően – ám igencsak korlátozott körben. A Montreux-i Egyezmény és társai ugyanis csak olyan cselekményekre vonatkoznak, amelyeket a magáncégek háborús konfliktusban követnek el. Ugyanakkor lényegében a világ szinte valamennyi országában működnek már olyan vállalkozások, amelyek mind az államnak, mind a gazdaság szereplőinek nyújtanak biztonsági, őrző-védő és egyéb, hasonló szolgáltatásokat – akár fegyveres személyzettel –, amelyeknél sok lehetőség van arra, hogy megsértsék az emberi jogokat. Ugyanakkor az e szempontból különösen érintett országok, mint Kína, Orosz- és Törökország, az Egyesült Arab Emirátusok és mások törődnek a legkevesebbet az ilyen-olyan egyezményekkel, irányelvekkel, tiltakozásokkal – teljes brutalitással lépnek fel a polgári lakosság ellen is, ha ezt tartják érdeküknek. Teljesen szabályozatlan az is, hogyan foglalkoztathatják valahol zsoldosként más országok állampolgárait. És ott vannak a technika új vívmányai: az üzletközpontokat, középületeket védő, az arcfelismerésen alapuló rendszerek használata ugyancsak törvényekbe ütközik az államok többségében – magáncégek mégis működtethetik ezeket. Miközben jól kiképzett és felszerelt őreik testi erőszakkal, akár fegyverrel is felléphetnek a kormányhivatalok, a gyárak, bevásárlóközpontok védelmében – minden jogi alap nélkül.
Szakértők szerint átfogó, az ENSZ keretében kidolgozott és elfogadott egyezmény lehetne a megoldás. Az eddigi erőfeszítések erre kevéssé biztatók. Még 1989-ben született megállapodás a zsoldosok tevékenységéről. Azt a világszervezet 193 tagállamából eddig mindössze 37 iktatta törvénybe – s a legtöbb magán-alakulat tán még nem is hallott róla. A szigorú fellépéshez hiányzik a politikai akarat. Világszerte – még Amerikában is.
A Blackwaterrről napjainkban keveset hallunk, bár nyilvánvalóan világszerte aktív, ha nem is verik azt dobra. A Wagner, bár alapító főnökét, Prigozsint Putyin elnök lelövette, máig hatalmon tartja Aszad szír elnök tömeggyilkos rendszerét és szítja a Nyugat-ellenes megmozdulásokat Afrikában. E nagyok csak a jéghegy csúcsát jelentik. Világszerte emberek milliói dolgoznak a különböző biztonsági-katonai ágazatokban, alakulatokban, az iparág éves forgalmát dollár százmilliárdokban mérik. Az illegális tevékenység tovább növekszik, a szárazföldeken, a tengereken és a légtérben. A politikai – és az anyagi – érdekek óriásiak, leküzdésükre nem látszik sok remény.
