Kevés az esély a tűzszünetre és a nyugalomra a Közel-Keleten
Szakértők szerint új fejezet kezdődött a közel-keleti konfliktusokban az Irán elleni izraeli légicsapások nyomán. Az izraeli vezetés már korábban is jelezte, hogy nem hagy szó – megtorlás – nélkül egyetlen, a zsidó állam ellen irányuló támadást sem. Ezzel már tisztában lehet a Hezbollah és a Hamasz is, miután vezetőiket sorra likvidálták, ám ők nélkülük sem adják fel a harcot. Bár úgy látszott, az amerikai elnökválasztás előtt a többség kivárásra játszik, de nem kétséges, most új a helyzet.
Az október 1-jei iráni ballisztikus rakétatámadásra válaszul Izrael szombat kora hajnalban légicsapást mért iráni drón- és rakétafejlesztő központokra. A rakétatámadásban két iráni katona meghalt, de civilek nem sérültek meg, és nukleáris létesítményeket, illetve olajfinomítókat sem ért támadás. Ez azt jelenti, hogy a művelet megfelelt az Egyesült Államok által elvárt feltételeknek. A légi közlekedésben viszont fennakadásokat okozott: az EgyptAir és a flydubai szinte minden szombati közel-keleti járatát törölte, a bagdadi repülőteret pedig lezárták.
Az Egyesült Államok eközben nem látna szívesen egy elhúzódó libanoni hadviselést Izrael részéről. Antony Blinken is ezt erősítette meg. Közel-keleti körútja után az amerikai külügyminiszter pénteken Londonban tárgyalt a libanoni ügyvivő miniszterelnökkel, Najib Mikatival. Blinken pénteken találkozott Jordánia és az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztereivel. Az Egyesült Államok és Izrael diplomatái ugyanis vasárnapra Dohába készültek, ahol augusztus óta az első béketárgyalást tervezték a Közel-Keleten. A katari miniszterelnök, Mohamed bin Abdulrahman al-Thani a CIA igazgatójával, Bill Burnsszel és a Moszad igazgatójával, David Barneával is tárgyalóasztalhoz ül.
A legújabb konfliktus már több mint egy éve húzódik. 2023. október 7-én a Hamasz több mint 4300 rakétát lőtt ki Izrael területére, és több ezer palesztin törte át a határt egy összehangolt támadás keretében. A támadásnak több mint 1100 áldozata volt, többségük izraeli civil. A támadók magukkal hurcoltak mintegy 250 embert és akik túlélték az évet – mintegy százan – még mindig fogságban vannak. A térségben azóta szinte folyamatosak az összecsapások az iráni támogatást élvező Hamasz és a libanoni síita milícia, a Hezbollah, valamint az izraeli hadsereg között.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Nagyné Rózsa Erzsébet nem optimista a békekötéssel kapcsolatban. „Amikor a világsajtó arról ír, hogy a Gázai övezet egy részében kiéheztetik az embereket, vagy ki akarják üríteni a területet, lehetetlen, hogy ne termelődjön újra az ellenállási szándék. Libanonban sem csak arról van szó, hogy a határövezetet megtisztítják a Hezbollah fegyvereseitől. A fővárost is lövik már, sőt, Szíria fővárosát, Damaszkuszt is bombázta már az izraeli hadsereg. Egy ilyen helyzetben nem békét akarnak kötni, hanem bosszút akarnak állni” – mondta a Hírklikknek.
A szakértő szerint a Biden-kormányzat eddig nem állt a sarkára Izraellel szemben, ezért kétséges, hogy Antony Blinken el tud-e érni érdemi változást napokkal az amerikai elnökválasztás előtt. „Most minden szereplő kivárásra játszik, és ez a Hamászra is vonatkozik” – tette hozzá.
A tűzszüneti megállapodásra még úgy sincs nagy esély, hogy a katariak már az első pillanattól fogva igyekeznek közvetíteni Izrael és a Hamász között. Az eddigi egyetlen tűzszünet is katari közreműködéssel jött létre. „A Hamász által foglyul ejtett 240 izraeli túsz közül több mint száz akkor szabadult ki. A mai napig több mint 100 túsz van a Gázai övezetben: nem véletlen, hogy a túszok családjai folyamatosan tüntetnek Izraelben is. Az izraeli társadalom egy része komoly nyomást igyekszik gyakorolni a kormányra annak érdekében, hogy hozzák haza a túszokat. Több ezer izraeli írt alá egy nyílt levelet, amiben azt kérik, kössenek békét, de Benjamin Netanjahu egyelőre elutasítja a béketárgyalásokat” – mondta N. Rózsa Erzsébet.
A Hamász már korábban jelezte, hogy nem hajlandó tárgyalni a túszok szabadon engedéséről, amíg az izraeli katonák a Gázai övezet területén vannak. Azt egyelőre nem tudni, hogy a vasárnapi, dohai tárgyaláson képviselteti-e magát a szervezet. A Hezbollah szintén nem nyitott a béketárgyalásokra, sőt, a szervezet szombaton dróncsapást mért a Tel-Avivtól délre fekvő Tel Nof légibázisra. „A Hezbollah, vagy a Hamász népi mozgalmak is: mindig lesz olyan, aki a likvidált vezető helyére áll. Inkább attól kell tartani, hogy az új vezető az előzőnél is radikálisabb lesz” – emlékeztetett N. Rózsa Erzsébet
Az izraeli katonák szintén nyílt levéllel próbálják békekötésre bírni a kormányt, igaz, ott szűkebb körű az ellenállás, mint a tüntetők körében. Eddig több mint 130 izraeli tartalékos katona írt alá egy Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek és Yoav Gallant védelmi miniszternek címzett levelet, amiben leírták, hogy addig nem hajlandók folytatni a harcot Gázában és Libanonban, amíg meg nem állapodnak a több mint száz túsz szabadon engedéséről és a tűzszünetről.
