Lattmann Tamás: a fiatalok petíciózása csak egy fideszes kommunikációs trükk

Négy magyar felsőoktatási diákszervezet azt kéri az Európai Parlamenttől, hogy az Erasmus+-t az Európai Unió illetékes intézményei vonják ki az uniós költségvetés védelmét szolgáló intézkedések alól. A Nemzeti Ifjúsági Tanács Szövetség, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetsége közös beadvánnyal fordult az Európai Parlament petíciós bizottságához. Beadványukban – amelyet az Európai Parlament petíciós bizottsága előtt Turi Ádám, a Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) alelnöke ismertetett – az szerepel, hogy az Erasmus+ befagyasztása 182 ezer diákot, az egyetemi hallgatók 62 százalékát érintheti.  

A szerdai szakbizottsági ülésen az Európai Bizottság képviselője azt mondta, hogy a labda a magyar térfélen pattog, a budapesti hatóságoknak kell meghozniuk azokat az intézkedéseket, amelyek eloszlatják az uniós támogatások nem szabályos felhasználásával kapcsolatos aggodalmakat a közalapítványi formában működő egyetemeken. Mivel a kormány még nem kérte a brüsszeli döntés felülvizsgálatát, ez azt jelzi, hogy nem teljesítette az ehhez szükséges feltételeket. A vita három hozzászólója – Bocskor Andrea, a Fidesz EP-delegációjának tagja, Vincze Lóránt, az RMDSZ képviselője és Tatjana Zdanoka független lett képviselő – támogatta a diákszervezetek beadványát, így a szakbizottság úgy döntött, hogy nyitva tartja a petíciót, vagyis a témára később még visszatér – írta meg a Népszava.

Turi Ádám a Hírklikknek elmondta, a petíció benyújtása a négy, véleménye szerint a legnagyobb hazai ifjúsági szervezet közös ötlete volt, elsőként a NIT kezdeményezte, azután csatlakoztak hozzá a többiek. Hozzátette, valóban van egy politikai vita az Európai Unió és a magyar kormány között, de ők azt próbálják megértetni, hogy egy tagállami kormányzat és az EU vitájának soha, semmilyen esetben sem lehetnek a vesztesei a fiatalok. Merthogy itt arról van szó, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint 2024. június 30. után a 21 modellváltó egyetem 182 ezer hallgatója elesne attól a lehetőségtől, hogy Erasmus programokon vegyen részt. 

Turi Ádám szerint meg akarták tenni, és szerinte meg is tették azt, ami részükről lehetséges volt, aláírásgyűjtést indítottak, amit több ezren írtak alá, és amit be is nyújtottak a petíciós bizottságnak. A véleményüket is elmondták a petíciós bizottság előtt Brüsszelben, és szerinte óriási eredményt értek el azzal, hogy továbbra is nyitva maradt a petíció, még visszatérnek rá. 

Azt Turi Ádám is elismerte, hogy az Európai Bizottság képviselőjének valóban volt egy olyan válasza, hogy tulajdonképpen a magyar oldalon pattog a labda, és a kormánynak kell teljesítenie az európai elvárásokat, de volt lehetőségük a petíció sorsáról szóló szavazás után erre is válaszolniuk. Itt elmondták, hogy értik a Bizottság álláspontját, de ők nem a kormány és az Európai Bizottság, vagy az Európai Unió közötti konfliktust kívánják feloldani, de úgy látják, senkinek sem érdeke az, hogy 182 ezer hallgató kimaradjon az Erasmus+ programból. Megoldást kell találni arra, hogy a határidő lejártáig rendeződjön a konfliktus. Ebben egyébként a teremben mindenki egyetértett. Hozzászólásában Turi Ádám azt is elmondta, hogy az Erasmus+ egy európai érték, és a Bizottság biztos nem akar ellene tenni. Hozzátette, az ő petíciójuk diákként csak arról szól: „szeretnénk elmondani minden lehetséges fronton, hogy a helyzet ebben a formában megoldást kíván”. 

Megkérdeztük, ezek után a magyar kormányhoz is fordulnak-e egy petícióval, hogy teljesítse a feltételeket, tegyen eleget az uniós elvárásnak? A Nemzeti Ifjúsági Tanács alelnöke szerint a magyar kormánnyal az egyeztetések folyamatban vannak, nincs szükség petícióra. Egyébként a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája az Európai Diákunióval közösen kiadott közleményében már tavasszal felszólította a magyar kormányt és az Európai Bizottságot is a helyzet rendezésére. A mostani petíciójukban minden döntéshozóhoz szóltak. Ők nem tudják megoldani a kormány és az unió vitáját, de azt szeretnék, hogy a diákok ne legyenek ennek a vitának a vesztesei. Turi Ádám szerint a többezer aláírás a diákoktól minden irányban kellő erő. Ők nem szeretnének részt venni, vagy belekerülni ebbe a politikai vitába, egyszerűen nem akarnak vesztesek lenni. Az, hogy a kormány és az Európai Bizottság ebben a témában mit és hogyan egyeztet, tulajdonképpen az ő dolguk, ők csak azt kérik, hogy legyen garantált mindenféle értelemben a 182 ezer hallgató részvételi lehetősége az Erasmus+-ban. Ő úgy véli, hogy bár ezzel a petícióval az ügy nem oldódott meg, de hisz abban, hogy 2024 őszi félévében is tudnak majd menni Erasmus+ programra a hallgatók. Bízik abban, hogy lesz megoldás, és szerinte fontos, hogy a fiatalok hangját ilyen módon is tudták képviselni. Ám nyilván hosszú út van még addig, amíg ez az ügy rendeződik. 

Turi Ádámot megkérdeztük arról is, hogy ők, mint ifjúsági szervezet, valamilyen formában támogatták-e itthon a szabad oktatásért, a tanáraikért, egy Oktatási Minisztériumért küzdő diáktársaikat. A NIT alelnöke azt felelte: ők folyamatosan egyeztetnek, a Köznevelési Stratégiai Kerekasztalnak tagjai, ahol elmondják a véleményüket az oktatással kapcsolatban. Az Egységes Diákfronttal is van „nyitott dialógusuk”, a NIT szabadegyetemén például egy olyan vitát rendeztek, ahol az Egységes Diákfront elnökségi tagja is ott volt. Mint ernyőszervezet, a NIT azon igyekszik, hogy az ő égiszük alatt, az ő rendezvényeiken minden vélemény meg tudjon jelenni ezzel kapcsolatosan is. 

Arról, hogy mennyire hallatszik messzire a hallgatók hangja, s valójában volt-e értelme négy magyar felsőoktatási diákszervezetnek az Európai Parlamenttől azt kérni, hogy az Erasmus+-t az Európai Unió illetékes intézményei vonják ki az uniós költségvetés védelmét szolgáló intézkedések alól, megkérdeztük Lattmann Tamástól is. 

A nemzetközi jogász nem érti, mit akarnak a fiatalok az Európai Parlamenttől, mikor annak semmi köze az egészhez, ebben a történetben nekik nem osztottak lapot. Az ügyben a Tanács dönt az Európai Bizottság előterjesztésére. Úgy véli ez megint csak egy politikai kamu.

A menet ebben az ügyben az lenne, hogy a magyar kormány meggyőzi az Európai Bizottságot, hogy minden rendben van, és a Bizottság indítványozza a Tanácsnak, oldja fel az általa zárolt forrásokat. Tehát először meg kell győzni a Bizottságot, aztán a Bizottságnak meg kell győznie a Tanácsot. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy amit a Bizottság mond, azt azért a Tanács elfogadja, de erre sincs semmilyen garancia. 

Annak, hogy a petíció „nyitva maradt” semmi jelentősége nincs – tette hozzá Lattmann Tamás –, az, hogy a Parlament esetleg saját magát szórakoztatja ezzel a témával, ebben az esetben konkrétan semmit sem jelent. Emlékeztetett rá, 2006 után is mekkora sikerként kommunikálták, hogy Morvai Krisztina, a Jobbik Magyarországért Mozgalom európai parlamenti (EP) képviselője és a többiek beadványai nyomán az Európai Parlament vizsgálóbizottságot hozott lére, aminek fele se volt igaz, egy közmeghallgatást próbáltak bizottsági meghallgatásként eladni a magyar sajtóban, amit egyébként ők szerveztek, és a fideszeseken kívül nagyjából senki nem vett rajta részt. 

A nemzetközi jogász szerint semmire nem vezet az Európai Parlamentben mindenféle petíciókkal „bohóckodni”. Ez csak egy politikai kommunikációs trükk. Nyilván összefogták ezeket a szervezeteket, megmondta nekik a fideszes illetékes, hogy „most kijöttök, elmondjátok, itt milyen gonoszság van”. Utána a fölvonulgató, petíciózni próbálgató szervezetek – miután elmondták, hogy bántja őket a gonosz EU – majd kapnak valami aprópénzt. Lattmann Tamás szerint ez megint csak egy fideszes kommunikációs trükk, semmi más.