Lesz kormánya Szlovákiának, de még sok a kérdőjel

Szlovákiának hárompárti kormánya lesz, a parlamenti választásokon győztes, Robert Fico vezette Smer irányításával. A 22,94 százalékos eredménnyel 42 mandátumhoz jutott Smer a harmadik legtöbb mandátumot (27) a szavazatok 14,7 százalékával elnyert, Peter Pellegrini pártjával (Hlas), valamint a 7. helyezett – 5,62 százalékkal 10 mandátumhoz jutott – Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) alakít kormányt. Egyelőre a névsor még nem ismert, csak annyit tudni, hogy Robert Fico lesz a miniszterelnök, a magát szociáldemokrataként definiáló pártja, a Smer hat minisztériumot, az Európa-pártiságát hangoztató Peter Pellegrini által fémjelzett Hlas hetet, az oroszpárti, EU-szkeptikus, Nyugat- és Amerika-ellenes SNS három tárcát kap.

Ezzel eldőlt, hogy Pellegrini – aki korábban már irányította miniszterelnökként Szlovákiát –, s aki sokáig lebegtette, hogy hajlandó-e összefogni Ficóval, inkább a Smert választotta, holott a választásokon a második helyre befutó, 17,96 százalékkal 32 mandátumot szerzett Progresszív Szlovákia is jelezte, kész koalícióra lépni vele, hogy több kisebb párttal együtt kormányozzák az országot. 

Az Új Szó arról tudósított, hogy a koalíciós megállapodás részleteiről egyelőre mindhárom párt hallgat, Zuzana Čaputová államfőt a hét végéig tájékoztatják a tárgyalások eredményéről. A Népszava a szlovákiai sajtót idézve beszámolt arról, hogy Fico fontosnak minősítette a demokratikus kormányzást, ám előző kormányzásainak tapasztalata, kampánybeli kijelentései alapján sok kérdőjel merül fel ígéretei kapcsán. Mindenesetre született egy memorandum, amely rögzítette Szlovákia külpolitikájának a változatlanságát, azt, hogy Szlovákiának az EU-ban és a NATO-ban van a helye. Ennek ellentmond azonban, hogy Fico kampánya EU- és Nyugat-ellenes volt, az ukrajnai háború kapcsán pedig egyértelműen oroszpárti.

Meglepődött? – kérdeztük elsőként a szlovákiai fejleményekről Szent-Iványi Istvántól, utalva arra, hogy a választások utáni gyors értékelésében a Hírklikknek azt fejtegette, hogy Pellegrininek igen nagyok az ambíciói, kvázi utalva arra, hogy nem feltétlenül elégszik meg bármi mással, mint kormányfői poszttal. „Valamelyest meglepődtem, ugyanis többre becsültem Pellegrini ambícióit annál, hogy elfogadja a főként protokoll szereppel rendelkező házelnöki posztot, s megelégszik azzal, hogy nincs tényleges befolyása a kormányzásra” – mondta. Ugyanakkor ezzel kívül helyezte magát a kormányon, ami bizonyos mozgásszabadságot enged neki, ha ugyanis bement volna a kormányba, akkor miniszterként Fico alárendeltje lenne.

Lehet-e hinni a szlovák külpolitika változatlanságában, amit a közös közleményben beígért a Fico-vezette kormány? – kérdeztük. „Jó lenne, ha tényleg úgy lenne, ahogy a dokumentumban szerepel, de aggódva figyelem a fejleményeket ezen a téren” – mondta a külpolitikai szakértő. A kitételhez minden bizonnyal Pellegrini ragaszkodott, ugyanakkor a kampányban Ficoék sem kifejezetten ezt képviselték, ráadásul náluk még döbbenetesebb nézeteket képvisel a harmadik koalíciós partner, az SNS. Főként Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatban élesek az ellentétük Pellegriniékkel, s abban, amilyen vonalat jelenleg követ a szlovák külpolitika.

Persze voltak már ilyen fordulatok másutt is – mutatott rá Szent-Iványi, Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel példálózva. Igaz – jegyezte meg –, Meloni a kampányában nem volt oroszpárti és Ukrajna-ellenes, s bár a két koalíciós partnere – az azóta elhunyt Silvio Berlusconi pártja, a Forza Italia és Matteo Salvini Liga pártja – mást képviselt, de ő ennek ellenére, miniszterelnökként már teljesen Nyugat-komfort külpolitikát választott. Persze Olaszország súlya és a nemzetközi együttműködésben betöltött szerepe sokkal nagyobb, mint Szlovákiáé. „Mindenesetre van remény, de majd meglátjuk, mennyire lesz működőképes a koalíció” – szögezte le. Szóba hozta a Pellegrini és a Fico közötti közismerten sok ellentétet, nem véletlen, hogy – sajtóbeszámolók szerint – nem is a Hlas párt vezetője, hanem inkább az elnökség akart bemenni a kormányba, „ők miniszteri posztot akartak és jó eséllyel közülük mindenkinek jutott is egy”.  

Szent-Iványi szerint kulcskérdés a belügyminiszter személye. Az ismert, hogy az országos rendőrfőkapitány – aki történetesen magyar – már jó előre jelezte, hogy távozik a posztjáról, ha Fico alakít kormányt. Hamran Istvánt ugyanis úgy ismerik, mint egy részrehajlás nélküli profi rendőr, aki nem hajlandó politikai utasításokat végrehajtani. Ám félő, hogy az utódja olyan lesz, mint az egyik elődje – a most egyébként a Smer listáján a parlamentbe bejutott – Tibor Gašpar, akit a választás előtt le is tartóztattak (bűnszervezet létrehozása, megszervezése és működésének elősegítése, korrupciós ügyek, valamint hivatali jogkörrel való visszaélés gyanújával – a szerk.). Szent-Iványi egy másik elgondolkodtató példát is említett, az ugyancsak a Smer listáján a parlamentbe bejutott Robert Kaliňák egykori belügyminiszterét, aki 2018-ban, a maffiaügyekben nyomozó újságíró Ján Kuciak és menyasszonya meggyilkolása után kialakult válságban – maffiakapcsolatai miatt – Ficoval egyetemben kénytelen volt lemondani. Most pedig mind Gašpart, mind Kaliňákot mentelmi jog fogja védeni – emlékeztetett a szakértő, hozzátéve: Robert Fico ellen is folyik nyomozás. Szerinte azonban félő, hogy ezeket az eljárásokat azonnal le fogják állítani, nem véletlen, hogy annyira fontos volt Fico számára a kormányalakítás. 

Mit jelent Európa számára az új szlovák kormány összetétele? Illetve Magyarország számára az, hogy egy korábban magyar-gyűlöletéről is elhíresült kormányfője lesz Szlovákiának? Szent-Iványi szerint az európai ügyekben egyelőre teljesen kiszámíthatatlan. Ugyanakkor az orbáni Magyarország számára egy ideig biztosan sokkal barátságosabb lesz az a társaság, mint a megelőző, „nem vitás, hogy Orbán megalapozottan örült Fico győzelmének”. Ez nem azt jelenti, hogy nem lesznek konfliktus-pontok a két ország között, például a határőrizet kérdésében Ficóék is nagyon szigorúak. Ugyanakkor lesznek közös érdekek is, így Ficónak sem áll érdekében az uniós szigor nem csak Magyarországgal szemben, hanem általában sem. Ő is egy üldözött figura, akinek a pártja hasonló helyzetben van az Európai Parlamentben a szociáldemokrata pártcsaládban, mint volt kitessékelése előtt a Fidesz az Európai Néppártban. És hasonlóan Orbánhoz, Fico is marginális ember. És például a Soros-ellenesség is közös pont. Egyszóval bizonyára egymásra talál majd Orbán és Fico. Az persze nagy kérdés, hogy lesz-e ismét magyarellenesség Fico alatt, ez a koalíciós partner, az SNS egyik fontos programpontja volt, igaz, az utóbbi időben áttértek a romák és a migránsok kérdésére – mondta Szent-Iványi István.