Nepáli zsoldosok harcolnak az orosz-ukrán front mindkét oldalán
Oroszország afgán, pakisztáni, szudáni, nepáli zsoldosokat küld harcba Ukrajnában. A nepáliak saját honfitársaik ellen is harcolhatnak, akik viszont az ukrán idegenlégióhoz csatlakoztak.
Elrettentő képet tárt fel a New York Times nyomozása a himalájai országban. Egy nepáli fiatalember sorsát derítette fel, aki munkanélküli lévén, hazájából – orosz ösztöndíj ígéretével – Moszkvába utazott. Abban reménykedett, hogy kiképezve néhány év után tovább utazhat, nyugatra. Ehelyett alkalmi munkákból, végül hósöprésből tudta csak eltartani magát és lejáróban volt tartózkodási engedélye. Akkor jelent meg Putyin elnök rendelete, amelynek alapján külföldiek, akik egy évig szolgálatot vállalnak az orosz hadseregben, utána soron kívül állampolgárságot kaphatnak.
A nepáli fiatal jelentkezett, s büszkén jelentette a családnak: csak szanitéci szolgálatot vállalt „a nemzetközi rend megteremtésében és fenntartásában”, s ezzel a teljes ellátás mellet havi 750 dollárt fog keresni. Egy hónap után viszont már csak arról adott hírt, hogy „el kell utaznia” – majd többé nem jelentkezett. Amikor a család sokáig, kétségbeesetten kereste, hosszú idő után az orosz hadseregtől kaptak választ. Tudatták, hogy a keresett személy elesett és melyik, Moszkvától 200 km-re fekvő falu temetőjében hantolták el.
Mint kiderült, Moszkva súlyos veszteségeinek pótlására alkalmaz külföldi zsoldosokat, többek között afrikai és ázsiai országokból. Köztük a Himalája hegységben fekvő Nepálból, a világ egyik legszegényebb országából. A nepáli „gurkák'” kitűnő katona hírében állnak, hajdan a britek zsoldjában harcoltak India meghódításánál, lázadások leverésénél, majd az első és a második világháborúban is kitüntették magukat. Napjainkban kevésbé a katonai erények, mint a kilátástalanság hajtja őket a toborzók karjaiba. Évente vagy félmillió fiatal kerül a munkaerőpiacra, de legfeljebb ötödük tud csak elhelyezkedni, ezért keresnek kiutat külföldön.
Szerencsésebb volt egy másik nepáli, aki sebesüléssel megúszta az orosz szolgálatot, majd hazatért. Mint elmondta, azért választotta az oroszokat, mert többet fizetnek, mint az ukránok az ő idegenlégiójuk tagjainak. Egyébként az orosz erőknél alig kaptak kiképzést, számolt be tapasztalatairól. Miután sebesülése miatt leszerelték, sikerült hazatérnie. Azért sem gondolt további szolgálatra az orosz seregben, mondotta, mert nem akart a harctéren szembekerülni honfitársaival, vagy más ázsiai zsoldosokkal...
A nepáli kormány az ENSZ-ben elítélte az orosz agressziót, miközben adataik szerint több száz polgáruk harcol az ukrajnai háborúban, többségük orosz egyenruhában. Törvényhozóik szerint a helyzet szégyenletes, a kormánynak véget kellene vetnie a zsoldostoborzásnak. Egyébként külön szenvedés a hindu vallású hozzátartozóknak, hogy a háborúban meghalt rokonaikat nem tudják elhamvasztani: vallásuk szerint ugyanis csak úgy választható el a lélek a testtől.
Egyébként a kubai kormány a közelmúltban jelezte: „semlegesíteni” kívánja az emberkereskedelemmel foglalkozó bandákat, amelyek kubaiakat toboroznak az orosz fegyveres erők számára.
