„Politikai marhaságból” lehet szuverenitásvédelmi törvény

És miközben a szuverenitásról konzultálunk, addig sem esik szó arról, hogy az Európai Unión belüli országok között élen járunk:

• az infláció mértékében – 2022 április-májusában álltunk 9,5, illetve 10,7 százalékon és megjárva a 25,7 százalékos magasságot is, most októberre sikerült 9,9 százalékot bejelenteni, miközben a ténylegesen háborúban álló feleknél, az ukránoknál és az oroszoknál 5,3, illetve 6 százalék volt az infláció. Az euróövezetben mindössze 2,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az előző októberhez képest.
   
• a bérek visszafogásában – az emberek 600 ezer forintnyi fizetést tartanának reálisnak ahhoz, hogy tényleg emberként, viszonylagos gondtalanságban élhessenek, közben a minimálbér decemberben emelkedik bruttó 232 ezer forintról 266 800 forintra, ami nettó 177 500 forint és bruttó 296 400 forintról 326 040 forintra, ami nettó 216 800.

A kormány tizenegy kérdésben kéri ki az emberek véleményét, mert szerintük Brüsszel el akarja törölni a rezsitámogatást, a kamatstopot, meg akarja szüntetni a magyarországi extraprofitadót, migránsgettókat akar létrehozni, még több fegyvert küldene Ukrajnának, még több pénzt akar Ukrajna támogatására, sőt fel akarja venni az országot az Európai Unióba, Brüsszel be akarja engedni a génmódosított ukrán gabonát, el akarja törölni a gyermekvédelmi törvényt, és Brüsszelből és a tengerentúlról küldött pénzekkel akarják befolyásolni a magyar politikát.

Azt, amit ma a Népszava részletesen leírt, nem is említi a Fidesz a közleményeiben, nevezetesen, hogy 2008-ban, hosszú ellenzékiségének hetedik évében annyira rosszul állt a Fidesz és a köré csoportosuló szervezeti holdudvar anyagilag, hogy veszélybe került a jobboldali nyilvánosságban már akkor is meghatározó eseménynek számító kötcsei piknik lebonyolítása. A német CDU pártalapítványa, a Konrad Adenauer Stiftung azonban a zsebébe nyúlt, és mintegy 1,1 millió forinttal kisegítette a magyar testvérpárt ikerszervezetét, a rendező Polgári Magyarországért Alapítványt. 

Kiemelten fontos lett a Fidesz és a kormány kommunikációjában a szuverenitás most, az önkormányzati és EP-választások előtt bő félévvel

Annyira, hogy a kormányoldal kedden benyújtotta az Országgyűlésnek a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslatot és az alaptörvény tizenkettedik módosítását, amely egyebek között az alkotmányos önazonosság védelme érdekében megteremti a lehetőséget a Szuverenitás-védelmi Hivatal létrehozására. A javaslat arra hivatkozik, hogy Magyarország szuverenitását egyre gyakrabban éri jogellenes támadás, és a 2022-es országgyűlési választási kampányt már külföldről közvetlenül érkező pénzekkel próbálták befolyásolni, amit igazolt az egységes baloldali ellenzék támogatásait feltáró nemzetbiztonsági vizsgálat is. 

Sőt…

A jövő héten az előrejelzések szerint csak szakbizottsági üléseket és a Törvényalkotási Bizottság eljárásait tartották volna meg a parlamentben, de a hvg.hu megtudta, hogy a kormánypárti javaslat miatt két napos plenáris ülést tartanak, mert gyorsan tárgyalni akarnak a friss módosításokról. Az Alapjogokért Központ is azonnal megszólalt, miszerint meg kell állítani a külföldi befolyásszerzést.

Szerintük a 21. század politikájának új választóvonala a szuverenista és a globalista erőcsoportok között húzódik: ezt mutatta hazánkban a 2022-es országgyűlési voksolás és ez lesz a jövő évi választások összefüggés-rendszere is – olvasható a közleményben.

A fenyegetettséget akarja a Fidesz megteremteni a szuverenitástörvénnyel, hogy legyen mindenki beijedve, érezze azt, hogy ebből baj lehet – mondta Kende Péter a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Az ügyvéd továbbra sem érti, hogy tulajdonképpen mi a baj. „Jött támogatás külföldről is, azt állítják az tilos, de nem pártról volt szó, a mozgalmak, szövetségek számára nem tiltott. Karácsony 99 nevű szervezete is civil, nekik sem tiltott. Márki-Zayt sem tudták megfogni.”

Ez nem bűncselekmény – tette hozzá az ügyvéd, ha majd lesz egy ilyen törvény, akkor minősíthetik a Btk. módosításával bűncselekménynek. Az ügyvéd abnormális és nevetséges ötletnek nevezte a szuverenitás-törvényt attól a Fidesztől, amely megállás nélkül beszél arról, hogy a határokon kívül élő magyarok ugyanolyan magyarok, mint mi vagyunk. „Most akkor mi van, ha erdélyi magyarok akarnak támogatni egy magyar pártot? Rosszul emlékeznék arra, hogy a Fidesz Szlovákiában, Szlovéniában, Szerbiában összevissza támogatott és támogat pénzzel, kampánnyal, focival, médiával mindenféle pártokat?”

Lattman Tamás nemzetközi jogász a Hírklikknek úgy fogalmazott, Orbán Viktor szuverenitás-értelmezése és szuverenitás-látása körülbelül az óvodások „enyém a vár, tied a lekvár” szintje. Neki akkor fontos a szuverenitás, amikor ő szuverén. „Amikor 2006-ban nem ő volt a szuverén, akkor üvöltve követelte a pénzügyi szankciókat az Európai Uniótól.”

Arra a kérdésre azonban, hogy veszélyezteti-e bárki is a magyar szuverenitást, a nemzetközi jogász azt a kifejezést használta, hogy „ez tipikus politikai marhaság”.

Az ellenzéki pártok a kormánytól védenék meg Magyarország szuverenitását

Egy „valódi" szuverenitás-védelmi törvényjavaslatot terjeszt be az Országgyűlésnek négy ellenzéki párt, szerintük ugyanis az ország szuverenitását a kormánytól kell megvédeni, mert kiszolgáltatja Magyarországot az orosz és kínai érdekeknek. A DK, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd a jövő héten nyújtja be a parlamentnek a javaslatcsomagot, amely valóban növeli Magyarország biztonságát, és kísérletet tesz arra, hogy megállítsa az ország kiárusítását a külföldi érdekeknek.

A négy párt közös budapesti sajtótájékoztatóján rámutattak, hogy Magyarország biztonságára inkább a kínai és orosz befolyás jelent veszélyt, és valójában a pártállami időket éljük át ismét, a szuverenitás-védelmi törvényjavaslat pedig egy orosz mintájú megfélemlítési törvény mindazok számára, akik nem értenek egyet az állampárt vélt vagy valós elveivel. 

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője úgy értékelte, a kormány saját maga ellen nyújtotta be a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvénycsomagot. Gelencsér Ferenc, a Momentum vezetője is úgy látta, hogy az országot nem az ellenzéki politikusoktól, civilektől, diákoktól és a sajtótól kell megvédeni, Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese is arra mutatott rá, hogy a pénznek lenne jobb helye is, hiszen tömegesen szegényednek el a magyarok, miközben a törvényjavaslat továbbra is távol fogja tartani Magyarországot az uniós forrásoktól. Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese emlékeztetett arra, hogy a magyar emberek népszavazáson döntöttek úgy, hogy csatlakozzunk az EU-hoz és a NATO-hoz, azaz megosztja a szuverenitását ezekkel a közösségekkel.