Róna Péter: a közgazdaságtan tankönyvi megállapításait még Orbán sem lépheti át
A közgazdaságtanban vannak úgynevezett fiskális eszközök, amelyek a költségvetés szerkezetéből fakadnak, és amelyek működtetése a Pénzügyminisztérium feladata, ugyanakkor vannak monetáris eszközök, amelyek a pénz mennyisége, a pénz körüli feltételrendszerből fakadnak, mint a bankok és ezeknek a mozgatása a jegybank feladata – mondta a Klikk TV Mélyvíz című műsorában Róna Péter. A közgazdász ezzel magyarázta, miért alakult ki éles ellentét Varga Mihály és Matolcsy György között. „Ez két egymástól eltérő funkció, de az elmúlt több mint öt évben a jegybank és a Pénzügyminisztérium a két funkciót összekeverte.”
Az Oxford Egyetem professzora elemezte, hogy e két egymástól eltérő funkció másképpen működik és hat is a nemzetgazdaságra. „Az elmúlt több mint öt évben a jegybank és a Pénzügyminisztérium a két feladatot összekeverte, de maga Orbán Viktor is elkezdett olyan funkciókat ellátni, amelyekhez neki semmi köze. A legszélsőségesebb példa erre a kamatstop. A kamatpolitika egy monetáris eszköz, a kamatszintek megállapítása, fenntartása, módosítása kizárólag az MNB feladata.”
Miután egymás eszközeihez nyúl mind a két fél, kialakult egy óriási zűrzavar, amiből a jelenlegi felállásban nem tudnak kikecmeregni, nem ülnek le és nem tisztázzák a feladatokat és hatásköröket – fogalmazott a szakember és hozzátette, csak utána lehetne meghatározni a fiskális és monetáris politikát.
„A végrehajtó hatalom, a kormány azt hiszi, minden hozzá tartozik ebben a játszmában. 2020-ban Matolcsy bele is ment, és elkezdett olyan programokat megfogalmazni és kivitelezni, ami a gazdaság pezsdítését szolgálta, miközben maga a jegybank-törvény is rossz, mert az MNB feladata az árstabilitás elérése és fenntartása, és ezen belül elősegíti a kormány gazdaságpolitikáját. Ne segítse elő, itt már régóta van fogalmi zavar, hogy kinek mi a dolga.”
Nonszensz, hogy Orbán átvenné az infláció kezelését
Róna Péter rámutatott, az infláció kezelését nem tudja átvenni a kormányfő, mert, ha tényleg át akarná venni, akkor át kellene venni a felügyeletet az egész bankrendszer fölött, de erre nincs lehetősége, csak ha kisajátítja a Nemzeti Bankot. „Amit Orbán mondott, az egy kétharmados törvény alapvető megsértése, ez nem összeegyeztethető az MNB-törvénnyel.”
Ha meghallgatjuk, mit mond Varga Mihály, Orbán Viktor, Matolcsy György vagy Parragh László, akkor azt látjuk, hogy óriási zűrzavar van mindegyikük fejében arra vonatkozóan, hogy mi a dolga a fiskális, illetve a monetáris politikának. Nagy Márton Surányi Györgynek volt a tanítványa az egyetemen, biztos vagyok benne, hogy ő tanította ezt. „Nem tudom, Nagy hogyan jutott el oda, ahova jutott. Parragh egy más eset, ő történelem-orosz szakos tanár, az látszik, hogy a közgazdaság nem az ő világa, Varga Mihály viszonylag elfogadható dolgokat mond, de az ő fejében sem világos, hogy mi a két terület.”
MNB
Az MNB vezetésével kapcsolatban komoly vita van a közgazdászok és közöttem arról, hogy az MNB-nek van-e szüksége tőkére, és lehet-e vesztesége, és ha van, akkor azzal mit kell csinálni – mondta Róna Péter a jegybank körüli kérdésekről. Van, aki szerint a jegybanknak nincs szüksége tőkére és a veszteséget nem kell korrigálni – tette hozzá.
„Az eredeti magyar törvény azt mondta ki, hogy bármiféle veszteséget nyolc napon belül pótolni kell, ’22-ben a komoly veszteség után jött a törvénymódosítás, hogy öt évre emelik, és ez nem tetszik az EKB-nak. Ami pedig a veszteséget és a veszteségért vállalt felelősséget illeti, a veszteség 50-60 százaléka az MNB sara, a többi a Pénzügyminisztériumé.”
A Klikk TV műsorát itt nézhetik meg.
