Mea culpa

HírKlikk 2017. január 15. 18:23 2017. jan. 15. 18:23

Folyamatosan olvasom ismerőseim írásait és nem tudok rájönni, ha ennyien látjuk, mennyire nagy a baj, miért nem tudunk tenni ellene? Vagy inkább, miért nem akarunk tenni ellene?

"Mindannyian civilek vagyunk: magánszemélyek, de sokan civil szervezetek aktivistái is egyben. Önként a szabadidőnkben. Mi vagyunk, akik kabátot viszünk a fagyoskodó hajléktalan embereknek, akik kutyát sétáltatunk az állatmenhelyen, fizetésünkből adakozunk a rászorulóknak, segítjük a hátrányos helyzetű gyerekek tanítását, nevelését, cipős dobozokba ajándékokat gyűjtünk az ünnepekkor, és zsákokat hordunk árvíz idején. Mi vagyunk azok is, akik elmondják a problémákat, sőt, akik megoldásokat keresnek. " (Tanítanék Mozgalom)



Ugyanakkor, mi vagyunk azok, akik napi megélhetési problémákkal küzdünk, akiknek élete végéig kell a lakástörlesztést fizetni, a kocsi is hitelből van és örülünk ha a család minden tagjának megtudtuk venni a bérletet.

Örülünk, ha kapunk egy kis fusi munkát, ha valahonnan tudunk a családi kasszába egy kis pénzt tenni egy kis takarítás, gyermekfelügyelet, villanyszerelés... 5 -10 ezer forintért már erő felett.

Ha korrepetálást tudunk vállalni, még pluszba a tanítás után, vagy a lehúzott 12- 13 órás műszak után, elmehetünk még fürdetni, ápolni, és halál fáradtan hazaeshetünk 22.00- 23..00 óra körül, hogy holnap újra kezdjük. Ezek vagyunk mi civilek, akik próbálunk szabadidőnkben tenni a sok igazságtalanság ellen, amit nap- mint nap meg kell tapasztalnunk.

"Soros bérencek", akik a szakmánkért, a jövőnkért, gyermekeink jövőjéért, a szüleinkért, az általuk felépített országért, az ő ellátásukért, a szólás szabadságért, a kialakuló diktatúra ellen teszünk. A becsülettel dolgozó Magyarország bérencei vagyunk!

Valóban civilek az MNB munkatársai is, akik a jól végzett munkájukért megkapták méltó jutalmukat. Az MNB volt a legnagyvonalúbb dolgozóival, ugyanis az év végén négyszáz "kiemelkedő teljesítményt nyújtó" munkavállalójának adott összesen közel 260 millió forint prémiumot. Ez azt jelenti, hogy átlagosan csaknem nettó 650 ezer forintot kaptak az alkalmazottak. "


Nem vezető alkalmazottak közül 322-en kaptak jutalmat, amire valamivel több mint 175 millió forintot fordított az MNB, vagyis az egy főre jutó pulykapénz összege nettó 543 ezer forint volt. Rajtuk kívül 78 vezető beosztású munkavállaló kapott prémiumot, számukra közel 85 millió forintot fizetett ki az intézmény, tehát fejenként csaknem nettó 1,1 millió forintot kaptak. "

Ennyivel többet ér az Ő munkájuk mint egy ápolónőé?

Ennyivel jobban számolták a pénzt és kamatoztatták, hisz ebben az országban valóban a pénz az érték, nem az emberélet vagy a jövő, az oktatás. Valóban az MNB civil dolgozói nem fognak december 19-én a parlament épülete előtt fagyoskodni és a Tanítanék Mozgalommal a köznevelési törvény elfogadásának ötödik évfordulóján tüntetni. És nem fognak hidat zárni sem a magyar egészségügyi ellátásért, a magyar nővérekért.



... nettó 650 ezer forintot kaptak az alkalmazottak...

Melyik ápolónő, melyik pedagógus, de melyik emberéletet mentő orvos kapott valaha ennyi jutalmat? "Soros bérencek!"

Megmozdulásainkon, tiltakozásainkon számtalanszor hallottuk és mondtuk: szeretnénk már megismerni ezt a Soros urat, mert roppant sokkal tartozik már nekünk!

Azt mondják: Mindenki magából indul ki. Bizony, Orbán Viktor és a körülötte lévő FIDESZ- mind Soros bérenc, hisz az Ő pénzén tanultak és nevelkedtek. Az Ő nyomtatóin nyomtatták a FIDESZ- plakátokat.
Az itt látható tömeg bizony sajnos nem Soros bérenc, esetleg annyit tudhat Soros úrról, amit a FIDESZ kommunikál.



Az itt látható emberek egyszerű, rendszerkritikus civilek, akik szeretnének szabad minőségi oktatást, tisztességes becsületes betegellátást és szabad sajtót Magyarországon.

Lehet őket kikezdeni. Lehet őket fenyegetni. Lehet őket vizsgálatoknak alávetni. Lehet, hogy egyre kevesebben vannak, mert a sok mellékállástól fáradnak, mert már minden tartalékukat felélték és éppen ezen tüntetésekre áldozták. Mert nem megalkuvóak és nem megvehetőek. Mert nem önmagukért, hanem gyermekeikért, szüleikért, egy szabad országért küzdenek.

A magyar egészségügy? Pontosan így néz ki, mint ez a kép.



Jól nézzék meg a képet! A sarokban összezuhant nővért, a halál fáradt orvost és a kiszolgáltatott beteget. Valóban, még működik! Sőt: ...Százmilliárd forintot költ a kormány az egészségügyben béremelésre: több év alatt, több lépcsőben... ilyenre nem volt még példa Európában.

Folyamatosan zajlik a pozitív kormánypropaganda. 2017. január 01: Csak pozitív dolgokról ír közleményében az egészségügyi államtitkárság. Tovább folytatódnak 2017-ben a béremelések, a fejlesztések és népegészségügyi programok az egészségügyben - írja újévi közleményében az egészségügyért felelős államtitkárság.

A magyar nővérek nem fognak hangot adni véleményüknek, hisz a megfélemlítések az első pillanattól zajlanak. A kormány már a közösségi oldalakon a lájkok nézegetésére is embereket alkalmaznak és a negatív cikkeket, már osztani sem lehet. Elég egy osztályon egy besúgó.

Megéltem milyen az, mikor a főnővér a rendszer kiszolgálója. A helyzet semmivel sem lett jobb. Ez lesz az az év, amikor még több nővér fog csomagolni, és külföldre menni.
A kompetencia határok bővítése valóban a már meglévő rendszer legalizálása, hisz a nővérek már régen sokszor orvosi feladatokat látnak el, ez csak súlyosbítani fogja a helyzetet.

"...Beszélt arról is, hogy szeretnék a kompetenciahatárokat megváltoztatni, így sok olyan ellátási feladatot, amit ma az orvos végez, a jövőben végezhetné felsőfokú diplomával rendelkező szakdolgozó is. Ha azt akarjuk, hogy az orvosok terheltsége csökkenjen, akkor erre mindenképpen szükség van - tette hozzá Ónodi-Szűcs Zoltán."


Minden tiszteletem az orvos kollégáké, de valaki törődik a NŐVÉREKKEL?

A képen látható infúziós pumpákat a nővérek teszik össze. A nővérek számolják ki a gyógyszerhígításokat és állítják be a pumpák cseppszámait. A nővérek fürdetik le a beteget, a nővérek szívják le a beteg lélegeztetőgépének a tubusát, a nővérek állnak ott éjjel - nappal ugrásra készen. A nővérek nézik a vér oxigén szintjét és jelzik az orvos felé, hogy állítani kell-e a gépeken, a pumpákon. És a nővérek ha kell ágyat mosnak és fertőtlenítenek.

Lehet mindezt szépíteni, lehet mindezt tagadni, mindent lehet: de aki benne dolgozik az tudja, így van. És mindezt 12, sokszor 24 órában.



A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Elnöke egy újságírónak hevesen magyarázta, hogy Sándor Mária hiteltelen, hisz nem is tagja a kamarának. Egészségügyi dolgozó csak kamarai tag lehet.

Valóban! Ennek a rendszert kiszolgáló, megalkuvó, nővéreket és ezáltal betegeket nem képviselő kamarának tagja nem leszek.

Képesítésemet is ennek keretében adtam vissza, még 2015 szeptemberében: "...nem akarok ezzel a kormánnyal együttműködni, ha kihúzzák az egészségügyet az oktatást az újságot az emberek alól, én nem akarok azon az oldalon állni, ahol ennek a piszkos munkának a haszonélvezői tanyáznak. Inkább egy legyek azok közül, akiket kisemmiznek és akiknek ezért küzdeni, kiáltani kell..." A történetet mindenki ismeri. A MESZK elnöke etikai vétség miatt jelentett fel.

Tisztelt Elnök Úr! Esetleg Önnek kellene lemondani, ha munkáját nem teljesíti és a szakmai feltételeket nem teremti meg, vagy ezek hiányát nem kiáltja minden nap a jelenlegi vezetés szemébe.

Van elég nővér a rendszerben a tisztességes - becsületes betegellátáshoz? Hónapról - hónapra kifizetik a túlórákat a még magukat éppen csak vonszoló személyzetnek? Kaptak év végi jutalmat a kolléganők a túlteljesített, jól végzett munkáért? Megteremtik az eszközi feltételeket, hogy biztonságban dolgozhassanak a kolléganők és ezáltal biztonságban legyenek a betegek? Ja, elnézést kérek! Én már nem vagyok kolléganő!

Nem Önnek és az Ön mögött álló vezetésnek kéne kimozdulni jól fizető állásából?



Ma ebben az országban mi az érték? A jelen pillanat biztonsága, hogy beállok a rendszerbe megalkuvónak, talpnyalónak, kiszolgáló személyzetnek és ellavíroznom, míg majd évtizedek múlva megdől a kiépített diktatúra vagy a végsőkig mindent megteszek még ha "Soros bérencnek" neveznek is, ha atrocitás ér minden nap, ha a rendőrségre kell járnom, mert "elfáradt a zár az otthonomban" - és esetleg vagyoni vizsgálatnak vetnek alá?

Lesz- e még erőnk tenni ellene? Az ellenzékre hiába várunk...

Hangot nem adhatunk, lájkolni nem lájkolhatunk, cikket nem osztogathatunk, de ott lehetünk még ha némán is, befogott szájjal. Mozgásunkban még korlátozva nem vagyunk.

Van már egy február elsejénk:

"Akinek fontos a szabadság és az igazság, aki felelősséget érez az ország jövőjéért és a demokráciáért, vegyen részt február 1-jén a Tanítanék Mozgalom által szervezett demonstráción! Szeretnénk, ha tudnátok: ez a Civilek Napja Magyarországon."


Minden eddiginél súlyosabb veszély fenyegeti a civil szférát, mely az utolsó ami még betöltheti a fékek és ellensúlyok szerepét. Márpedig fékek és ellensúlyok nélkül nem létezik demokrácia.

A fékek és ellensúlyok MI VAGYUNK!