Három a magyar igazság: Csíkszereda és Eszék után Felcsúton is díszpolgár lett Mészáros Lőrinc
Díszpolgári címet kapott Mészáros Lőrinc Felcsúton. Orbán Viktor miniszterelnök bizalmasa ma Magyarország egyik leggazdagabb embere – vagyonát a Forbes jelenleg másfél milliárd dollárra becsüli – 2011-2018 között volt a település polgármestere. Mészáros díszpolgárságával jól jár a Székesfehérvárhoz közeli település, a Zuckenbergnél is gyorsabban vagyonosodó és ily módon – saját meglátása szerint – nála is okosabb egykori gázszerelőnek már van gyakorlata a díszpolgárságban: 2016-ban Csíkszeredán, 2020 novemberében pedig Eszéken lett díszpolgár. Üröm az örömben, hogy a MÁV-nál, ha volna ilyen cím, nem adnának díszpolgári címet Mészárosnak, mert egy határidőre el nem végzett munka miatt nagyon ki vannak akadva rá.
A mintegy 1900 lakosú Felcsút a 2010-es évek elején, a második Orbán-kormány megalakulása után került fel a térképre. Ekkortól vált tehetős emberré Mészáros Lőrinc is, aki saját bevallása szerint a Jóistennek, a szerencsének, valamint Orbán Viktornak köszönheti üzleti sikereit. A korábban gyakorlatilag ismeretlen kis Fejér vármegyei település Mészáros Lőrinc felemelkedésével párhuzamosan szintén gazdagodott: ma már itt van az utasokban nem igazán bővelkedő Vál-völgyi Kisvasút, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia, valamint a hazai meccseken nagyrészt üresen kongó Pancho Aréna. Ám Felcsút legfőbb nevezetessége, amiről a Wikipédia diszkréten hallgat, hogy itt van Orbán Viktor vidéki fellegvára. A miniszterelnök háza néhány lépésnyire van a Pancho Arénától, erről Orbán egyszer viccesen – merthogy az állami vezetők szeretnek tréfálkozni, hogy a pórnép lássa, van nekik humoruk – a Guardian két szakújságírójának a következőt mondta: „A feleségem utálja a stadiont, rontja a kilátást a konyhaablakból.”
Csíkszereda és Eszék után tehát Mészáros Lőrinc hazaérkezett az anyaországba és szűkebb pátriájában is díszpolgár lett. Régen érett már ez az elismerés, csoda, hogy csak most került rá sor. „Ki más kaphatná ezt a címet, mint az, akinek neve összeforrt a településsel, akihez megszámlálhatatlan sok fejlesztés, beruházás és társadalmi felelősségvállalás kapcsolódik” – köszöntötte Mészárost a jelenlegi polgármester, Mészáros László. Utóbbi nem családtag, csupán névrokona és hivatali utódja a Felcsúton hét éven át polgármesterkedő Mészáros Lőrincnek.
A díjazott egyszerű, de meghatott szavakkal köszönte meg az elismerést. Ezúttal ugyan nem mondta, amit néhány éve, egy fiatalok számára kiírt szakmai verseny díjátadásán – amikor arra biztatta az ifjúságot, hogy „ne legyetek bátortalanok, legyetek bátorak, – mindössze annyit jegyzett meg, hogy „Felcsút és az egész Vál-völgye térség szívügyem, hiszen itt nőttem fel. Éppen ezért kiemelt kötelességemnek érzem a rászoruló helyi emberek és ügyek támogatását, a fiatalok tanulmányainak megkönnyítését, a terület gazdasági fejlődésének elősegítését.”
Talán nem ünneprontás, ha megemlítjük, hogy a Magyar Államvasutaknál (ismertebb nevén MÁV) ha volna is díszpolgári cím, azt bizonyosan nem Mészáros Lőrincnek adnák. A vonatok késése miatt a médiában gyakran szereplő állami nagyvállalatnál ugyanis megorroltak Mészárosra, amiért egyik cége, a V-Híd Zrt – ez a cég akarja megépíteni Budapesten a botrányoktól hangos Déli Körvasútat – hibájából nem tudták határidőre átadni a Szegedet Szabadkával összekötő vasúti szakaszt. Mindez nemcsak azért is kínos, mert a szerbek határidőre elkészültek a maguk feladataival, hanem azért is, mert Szijjártó Péter külügyminiszter augusztus 20-án a Facebookon már beharangozta, hogy „a következő nemzeti ünnepünkön, október 23-án megindul a személyforgalom az új Szeged-Szabadka-vasútvonalon”.
A nemzeti ünnepet letudta az ország, de a beígért személyforgalom nem indult meg. Ha majd az immár háromszoros díszpolgár Mészáros cége befejezi a munkát, akkor a 13 kilométeres szakaszon az eddigi 60 km/óra helyett 80-120 kilométer/órával járhatnak a személyvonatok, vagyis a vajdasági Szabadka és Szeged között várhatóan 30-40 perces lesz a menetidő. Erre azonban még egy ideig még annak ellenére várni kell, hogy a kivitelező V-Híd Zrt. az eredeti 45 milliárd mellé nemrég 5,4 milliárd forintot kapott. Ezzel a – határidőre nem elkészült – munkálatok kilométerenkénti költsége 3,877 milliárd forintra nőtt.
