Minél rosszabb Budapestnek, annál jobb a CÖF-nek
A nemzet élcsapata, a CÖF-CÖKA (ismertebb nevén CÖF) nevű civil szervezet – amely kormányhoz közeli pártkatonákból verbuválódott – idáig nem sokat foglalkozott a budapestiek mindennapjaival. Megelégedtek azzal, hogy mint független, a kormányhoz főként pénzügyi támogatások formájában kötődő szervezet, időről-időre Orbán Viktor és a Fidesz dicsőségét zengték, valamint – ha volt rá pénz és felhatalmazás, akkor – békemenetet szerveztek. Most azonban, hogy lezárult a Karácsony Gergely által szervezett Budapesti Lakógyűlés néven futó „fővárosi konzultáció,” a CÖF úgy érezte, hogy nem maradhat néma, mert mint mindig, számukra most is a magyarság megmaradása a tét.
A CÖF, ha valami nagyon nyomja a begyét, nem tartja magában, mert az egészségtelen, ehelyett békemenetet szervez, vagy közleményt ad ki. Ezúttal az utóbbi megoldás mellett döntött, tekintettel az ország nehéz gazdasági helyzetére. A közleményt a Magyar Távirati Iroda útján juttatták el a nagyközönséghez, így most már minden magyar ember tudja, hogy „a főpolgármester kérdőívvel szervezett budapesti lakógyűlésére mindössze 136 ezer válasz érkezett. Az ötlet és az érdeklődés katasztrofálisnak mondható. A kiküldött levelek elsősorban a szimpatizánsok összeírását célozták, de a fővárosi adófizetők 130 millió forintja bánta... Összegezve az eredményt, látszik, hogy 1,7 millió budapesti lakos 91 százaléka nem találta fontosnak a válaszadást, érdemtelennek minősítve a kérdezőt. Ez bizony azt jelenti, hogy baj van a főpolgármester háza táján. Nem kicsi, nagy!... Jövőre bárki is legyen Budapest főpolgármestere, választást csak úgy nyerhet, ha terveiben gyökerezik az optimális és szakszerű együttműködés nemzetünk kormányával.”
Tényleg többen is „felszólalhattak” volna a „lakógyűlésen”, azzal, hogy kitöltik az online kérdőívet. 136 ezren azonban így is megtették, ami a megkérdezettek nem egészen tíz százaléka. Ennyiben akár jogosak is lehetnének a CÖF aggályai, de ez a mostani sajnálkozás akkor volna hiteles, ha a korábbi, mintegy tucatnyi nemzeti konzultáció kapcsán is jelzik a számszaki kételyeiket.
Ahogy mondani szokás, lett volna rá igény. Egy tavaly szeptemberben megjelent igen kiváló cikkünkben összegeztük az addigi nemzeti konzultációk költségeit és eredményeit. Onnan tudjuk, hogy bármennyi is volt a visszaküldők száma, a Fidesz és személyesen a miniszterelnök nagyon sikeresnek ítélte az eredményt. Sőt, minden nemzeti konzultáció sikeresebb volt, mint az előző, ebből a szempontból ez hungarikum, de legalábbis világszám.
Tavaly szeptemberig számításaink szerint mintegy 50 milliárd forintot szórt el a kormány, elsősorban propaganda- és reklámkiadások formájában, természetesen a „sajátjaikat” gazdagítva. Nem kis pénz ez, főleg a budapesti lakógyűlés 130 milliójához viszonyítva, de még akkor is megérte a Fidesznek, ha az eddigi legtöbb kitöltött kérdőívet eredményező – a „Soros-tervről” rendezett – konzultáción a kiküldött 8 millió levélre is csak nem egészen 2,4 millió válasz érkezett. A gazdasági konzultáción például a 8 millió kérdőív közül csak 699 ezret töltöttek ki, az eddigi legkevesebb válasz (528 ezer) a koronavírus-járvány utáni újra nyitásról meghirdetett konzultációra érkezett.
A legolcsóbb egyébként a legelső, a 2010-es nyugdíjasoknak szóló konzultáció volt, ami mindösszesen 17 millió forintba került, a legtöbbet eddig a járvány elleni védekezésről 2020-ban rendezett konzultációra pazaroltak el: 11,5 milliárd forintot.
Ezekről a nagyszerűnek legjobb indulattal sem nevezhető „eredményekről” nem szól a CÖF közleménye. Nyilván azért nem, mert annyira függetlenek, hogy sem most, sem a korábbi nemzeti konzultációk alkalmával nem kívántak ujjat húzni a kormánnyal. Beérik azzal, hogy a bűnös városnak nevezett Budapest bajain – forrásmegvonások stb. – örömködnek, mert minél rosszabb Budapestnek, annál jobb a CÖF-nek.
