Szijjártó bukása
Hebegett és habogott a külügyminiszter, amikor adriai hajókázásáról kérdezték a sajtó munkatársai. Szijjártó Péter a 471. számú főút Debrecent Hajdúsámsonnal összekötő szakaszának átadására érkezett, ott sikerült mikrofonvégre kapniuk a sajtósoknak. Igaz, Szijjártó megszólalásában nem volt sok köszönet, mert gyakorlatilag ugyanazt a mondatot ismételgette, miszerint a nyaralása magánügy.
Pedig nem az. Szijjártó Péter ugyanis egy korrupciógyanús ügybe keveredett, amiből csak akkor tudná tisztázni magát, ha bemutatná a számlákat, hogy mikor és mennyit fizetett Szijj Lászlónak, a Lady Mrd luxusjacht használatáért. Ilyen számlák pedig feltehetőleg nincsenek, mert az említett hajóhoz hasonló járművek heti bérleti díja hozzávetőlegesen 60 millió forint, ennyi pénzt pedig még a feltehetőleg jól kereső külügyminiszter is csak hosszú évek alatt tudna félretenni.
Szijjártó Péter egy rendes demokráciában már nem az újságírók, hanem az ügyészség nyomozóinak kérdéseire lett volna kénytelen válaszolni. Ezzel párhuzamosan pedig, beadta volna a lemondását, mert az állami média a nap 24 órájában másról sem szólt volna, mint a külügyminiszter – fogalmazzunk finoman – botlásáról. A valódi demokráciákban is van korrupció, ott is követnek el bűnöket a politikusok, ám a Lajtától nyugatra nem keverik össze a tisztességes embereket a tisztességtelenekkel. Utóbbiakat kivezetik a jobb társaságokból, és soha többé nem engedik őket a húsosfazék közelébe.
Magyarországon más a helyzet. Az adófizetők milliárdjaiból fenntartott közmédia nem verte nagydobra a külügyminiszter botrányos ügyét, mindössze annyit közöltek, hogy Szijjártó a nyaralása alatt is dolgozott. Ami azért is érdekes, mert ő maga mondta, hogy nála szigorúan kettéválik a munka és a magánélet, és az utóbbi szent, valamint sérthetetlen.
Szijjártó Péter akárhány nagykövetet berendel a hivatalába, valójában megbukott. Most már csak az van hátra, hogy a tisztességes tájékoztatásból kizárt magyar emberekkel közöljék ezt az információt.
