Terelésből változtatná meg a KSH-t irányító, felügyelő szervet a kormány
„Egy ilyen totális autokratikus rendszerben senki nem lehet független a legfőbb hadúrtól, sem az Alkotmánybíróság, sem az ügyészség, sem az Integritás Hatóság – ilyen értelemben teljesen indifferensnek gondolom, hogy éppen a kormány vagy az Országgyűlés alá tartozik a Központi Statisztikai Hivatal” – szögezte le Katona Tamás azzal kapcsolatban, hogy napirenden van a KSH irányításának, felügyeletének megváltoztatása. A statisztikai hivatal korábbi elnöke szerint kizárólag kommunikációs célja lehet egy ilyen lépésnek, akár arra reakcióként, hogy az elmúlt időszakban volt néhány furcsa történés a KSH háza táján.
„KSH: októberi infláció 9,9. Aki eztet elhiszi, szamarabb a lónál...”; „Fantasztikus!
Hát tizedpontossággal nem éppen annyi lett A KSH SZERINTI infláció, amennyit (el)vártak?”; „A KSH szerint 580.000 Ft az átlagbér. A KSH szerint minden családnak 17 millió Ft megtakarítása van. A KSH szerint 9,9% az infláció. MONDOM A KSH SZERINT!” – ilyen és hasonló keserédes, mondhatni gúnyos megjegyzések árasztották el a közösségi felületeket, miután a Központi Statisztikai Hivatal múlt pénteken közzétette az októberi inflációs adatot. Ez másfél év után ismét egy számjegyűvé lett, amiben még persze semmi különös nem lenne, ha nem előzte volna meg komoly kormányzati propaganda. Emlékezetes, Orbán Viktortól Nagy Mártonon át Gulyás Gergelyig hónapok óta mantrázzák, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően, novemberben – de lehet, hogy már az előtt is – elérik ezt a célt. Orbán többször is úgy fogalmazott ezzel kapcsolatban, mint aki parancsot ad ki, mondván: „Az év végére egy számjegyű lesz az infláció!” – mintha a piacgazdaságban tőle függne még ez az adat is. S bár a szakértők, elemzők is egy számjegyű inflációt vártak már novembertől, a mostani 9,9 százalék meglepetés volt. A Portfolió elemzői konszenzusa 10,3, a Magyar Nemzeti Bank alelnökének prognózisa pedig 10-10,5 százalékra tette az októberi adatot. S nem ez volt az egyetlen olyan adatközlés, aminek a valóságtartalmát sokan vitatták, vitatják.
Pestiesen szólva, azonban van itt más is. Ahogy korábban a 24.hu alapján a Hírklikk is beszámolt róla: 27 év után váratlanul távozott a statisztikai hivataltól a nemzeti számlák főosztály-vezetője, mégpedig azután, hogy a kormány számára kellemetlen GDP-adat jelent meg szeptemberben, hiszen a recesszió végét, negyedéves alapon már árnyalatnyi növekedést vizionáltak, ehhez képest 2,3 százalékos visszaesést tartalmazott az egy évvel korábbihoz képest a közzétett adat. KSH-s körökben is az a hír járta, hogy a korábbi főosztályvezető távozása összefügg a vártnál rosszabb makrogazdasági adatokkal, sőt, a 24.hu-nak név nélkül nyilatkozó források úgy tudják, másnak is mennie kellett a nemzeti számlák közeléből.
Mindezek után kedden Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője a Parlament gazdasági bizottságában tartott meghallgatásán váratlanul közölte: dolgoznak azon a törvényjavaslaton, hogy a minisztérium helyett az Országgyűlés alá kerüljön a KSH. Szerinte ez nagyobb függetlenséget biztosítana hivatalnak, ugyanakkor az ügyben még vita van a kormányon belül.
Mindenesetre a KSH büszkén hirdeti, hogy az intézmény „Szakmailag független, önálló gazdálkodású kormányzati főhivatal, a Hivatalos Statisztikai Szolgálat centruma”. Az alapító okiratában is az olvasható, hogy a költségvetési szerv irányítója a kormány, a felügyeleti szerve pedig a Miniszterelnöki Kabinetiroda.
Ennek fényében is kérdés, van-e összefüggés a „furcsa” esetek és a kormány terve között? Lehet-e szakmai érv az egyik vagy másik megoldás mellett, hiszen azt látjuk, hogy néhány országban a nemzeti statisztikai hivatal közvetlenül a kormányzat része – az uniós országok többségében is –, míg másutt független intézményként működik. Vagy ha nem szakmai az érv, akkor politikai? Katona Tamást kerestük meg a kérdéseinkkel.
A KSH korábbi elnöke szerint nehéz megítélni, hogy mi motiválja a kormányt. A maga részéről úgy véli, hogy minden valószínűség szerint inkább kommunikációs propaganda célja van a változtatásnak, semmint szakmai. „Hiszen egy ilyen totális autokratikus rendszerben senki nem lehet független a legfőbb hadúrtól, sem az Alkotmánybíróság, sem az ügyészség, sem az Integritás Hatóság – ilyen értelemben azt gondolom, hogy teljesen indifferens, hogy éppen ki és mi alá tartozik a KSH” – szögezte le. Persze, ha az Országgyűlés alá kerül a KSH, akkor lehet majd arra hivatkozni, hogy nem függ a kormánytól – mutatott rá.
Az utóbbi időben egyre több bírálat és gyanú éri a KSH-t, amelyet nem kerültek el a csendes botrányok sem, elképzelhető-e, hogy emiatt tartja jobbnak a kormány, hogy „mossa kezeit”, hárítsa a felelősséget a furcsa ügyek miatt? – kérdeztük. Katona Tamás szerint ez benne van a pakliban, ugyanis semmilyen szakmai oka nincs egy ilyen változtatásnak, s az is teljesen mindegy, hogy formálisan mi alá tartozik a KSH. Ennek – mondta ismét – kizárólag kommunikációs célja lehet.
