Novák Katalin Brüsszelben próbálta egyesíteni a nemzetet

„Az ellenzéki képviselők közül egyedül én fogadtam el a meghívást, mert meggyőződésem, hogy ha bárhol képviselhetem Magyarország másik hangját, akkor az a dolgom, hogy megtegyem” – írta a Facebookon Ujhelyi. Boldog lennék, tette hozzá, „ha idővel a nemzetünk sorsát érintő politika ilyen tárgyalóasztaloknál, érvelő és higgadt viták mellett (is) zajlana. Mert Magyarország – a NER zárványosító rendszerénél – tényleg többet érdemel.”

A felemásra sikeredett egyeztetésről Novák Katalin is megemlékezett a Facebookon. Az államfő nem titkolta csalódottságát, amiért az ellenzéki képviselők nem éltek a lehetőséggel, ám, mint írta, nem adta fel. „Brüsszeli látogatásom kezdetén szerettem volna minden magyar európai parlamenti képviselőt összefogásra kérni a magyar érdekek képviseletében. Köszönöm azoknak, akik eljöttek, sajnos nem volt teljes a létszám. Nem adom fel azt a törekvésemet, hogy alapvető nemzeti érdekeket egységesen tudjunk képviselni. Ilyen a Magyarországnak jogosan járó európai uniós források ügye." Arra kértem a megbeszélésünkön megjelent európai parlamenti képviselőket, hogy ebben együtt támogassák Magyarország és a magyar emberek jogos érdekeit – tette hozzá.

Novák államfő tehát a magyar érdekre hivatkozott, annak érvényesítése végett kívánta egy asztalhoz ültetni a kormánypárti és ellenzéki képviselőket. Mindez normális és vállalható volna, ha ugyanazt értenénk magyar érdek alatt. A kormány és a hozzá közelálló Novák államfő szerint az a magyar érdek, hogy a befagyasztott támogatások kapcsán meggyőzzük a „brüsszeli bürokratákat”, hogy Magyarországon nincs gond a jogállamisággal: nem szállta meg a kormány az ügyészséget, nincs nyomás a bíróságokon, az adófizetők pénzéből működtetett közmédia pedig pártoktól függetlenül, hitelesen és színvonalasan végzi munkáját. 

Novák államfő 2022. május 14-én elmondott beiktatási beszédében nem is tagad(hat)ta párthovatartozását. „Önök, tisztelt Hölgyeim és Uraim, tudhatják rólam, hogy az elmúlt évtizedben egy nemzeti, polgári, kereszténydemokrata közösség tagjaként vettem részt a közéletben és a kormány munkájában. Büszke vagyok, s büszke maradok erre” – jelentette ki az akkor újonnan hivatalba lépő államfő. Majd, leendő munkakörére és vállalt feladataira rátérve, a következőt mondta: „Természetesen azok iránt a magyarok iránt is felelősséget viselek, akiknek az értékrendje az enyémtől különbözik. Feladatom megtalálni azt a mélységet és magasságot, ahol a magyarok magától értetődő összetartozása van. Az életünknek azokat a dolgait keresem és mutatom majd meg, amelyek túl vannak a pártpolitika természetes szembenállásán. Kötelességemnek érzem megérteni a különböző álláspontokat alakító érveket, és segíteni elfogadtatni a többség döntését a véleményükkel alulmaradókkal is.”

A nem sokkal korábban még a Fidesz alelnökeként tevékenykedő, OV és Fidesz feliratú fülbevalót viselő Novák Katalint államfőként nem fogadta lelkesedés az ellenzék részéről. Szabó Tímea például Facebook-oldalán arról írt, hogy „a Fidesz bűnözők segédletével választotta meg Novák Katalint köztársasági elnöknek.” A Párbeszéd társelnöke és frakcióvezetője ezzel arra utalt, hogy Boldog István és Simonka György is szavazott, „de besomfordált Völner »papírzacskó« Pál is, hogy meglegyen a kétharmad. Na, ezek köztársasági elnöke Novák. Szégyen.”

Donáth Anna, a Momentum akkori elnöke szerint Novák Katalin jelölésének és megválasztásának módja jelképezi azt, amit a Fidesz gondol a demokráciáról: „Emberek csak ülhetnek, nézhetik, hallgathatják Orbán Viktor és a Fidesz döntését, hogy ki lesz hazánk következő köztársasági elnöke, beleszólásuk nincs.” Szerinte változtatni kell a köztársasági elnökválasztás módján, a jelölés és a választás jogát is visszaadná az embereknek, közvetlen köztársasági elnökválasztást szorgalmaz. Párttársa, Fekete-Győr András, a Momentum első elnöke hasonlóképpen vélekedett: „Orbán Viktor börtöntöltelékekkel biztosította Magyarország köztársasági elnökének kétharmados megválasztását.”

A DK sem finomkodott, mint írták, a szavazók között ott voltak a Fidesz köztörvényes bűnözői is, Völner Pál, Simonka György és Boldog István, hogy kétszeresen is aláhúzzák: „Novák Katalin a korrupt, Putyin-párti orbáni hatalom jelöltjeként válhat köztársasági elnökké, és soha nem lesz minden magyar köztársasági elnöke.”

Nagyon úgy tűnik, hogy Novák államfő mostani brüsszeli szerepvállalása, vagyis, hogy ellenzéki képviselőket is meghívott egy beszélgetésre, nem a magyarországi közéletnek, hanem az Európai Uniónak szólt. Idehaza ugyanis kevés jelét mutatta annak, hogy szóba állna az övétől eltérő világnézetű politikusokkal és közéleti emberekkel. A pedagógusok és diákok két éve tartó tiltakozásaira is csupán azzal volt képes reagálni, hogy találkozott a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar vezetőjével, miközben sem a most Brüsszelben Európai Polgár Díjjal kitüntetett Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel, sem a diákmozgalmak képviselőivel nem tartotta fontosnak a párbeszédet.