Külpolitikai szempontból egyre nehezebb Orbán helyzete
Orbánék is érzik, hogy nem áll jól a szénájuk, erre utalnak Szijjártó arrogáns megnyilvánulásai, valamint Orbán kifejezetten ellenséges megnyilatkozásai – véli Szent-Iványi István. A külpolitikai elemző szerint a tanácstalanságukat az is jelzi, hogy – mint az elterjedt – a Fideszen belül tesztelik az embereket, vajon mit szólnának a Huxithoz. A volt külügyi államtitkárt arról kérdeztük, vajon szakítópróba lesz-e az Ukrajnával kapcsolatos politika Magyarország és a szövetségesei között. A héten a brüsszeli NATO-csúcson a magyar kommunikáció bekeményített, még arrogánsabbá vált, Orbán pedig egy kiszivárgott levelében kemény szavakkal zsarolta meg az Európai Uniót.
Az újabb nemzeti konzultáció és az azt kísérő, harsányul ízléstelen propagandakampány – benne az Ursula von der Leyen bizottsági elnököt is ábrázoló óriásplakátokkal – szinte csak színes-szagos illusztrációja a kormány befeszülő, élesedő Brüsszel-ellenes politikájának, amit az utóbbi években már a jogállamisági és egyéb problémák miatt visszatartott uniós források fémjeleznek. De Brüsszel nem csak az Európai Uniót jelenti ebben a kontextusban, hanem a NATO-t is. Eljutottunk oda, hogy a védelmi szövetségi rendszeren belül már nem csak az évek óta, jóval a háború előttre datálható feszült magyar-ukrán viszony jelent szembenállást szövetségeseinkkel, felsorakozott mellé a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjának budapesti halogatása is.
Az elmúlt napokban újabb éles megnyilvánulásokra ragadtatta magát a magyar kormány (a fenti értelemben vett) „Brüsszellel” szemben. Az ürügyet mind az EU-n belül, mind a NATO-ban Ukrajna adja Orbánék számára. Orbán új Ukrajna-stratégiát követel az uniótól, s azzal zsarol, hogy ha nem fognak hozzá annak kidolgozásához, akkor nem lesz hajlandó megszavazni az Ukrajnának szánt újabb uniós támogatásokat, megakadályozza Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, és megvétózza az újabb Oroszországgal szembeni szankciókat. (Igaz, uniós körökben úgy vélik, az igazi ok a visszatartott támogatások újraindításának a kizsarolása). A napokban Budapesten járt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, tárgyalt Orbán Viktorral, ám a miniszterelnök utólag csak egy bonyolult fejtegetéssel állt elő – interjúnak álcázott pénteki szózatában – arról, hogy Magyarország lényegében nem is vétózik sohasem.
Az árnyak baljósnak tűnnek. Éppen ezért kérdeztünk meg egy külpolitikai szakértőt arról, vajon jelenthet-e szakítópróbát a NATO- és az EU-kapcsolatokban Ukrajna támogatása, annak akár csak az ürügye.
Szent-Iványi István szerint ezt ma még nem lehet megjósolni, „várjuk meg, mi fog történni”. Egy azonban szerinte biztos, nevezetesen az, hogy Orbánék is érzik, nem áll jól a szénájuk. Erre utalnak Szijártó arrogáns megnyilvánulásai, valamint Orbán kifejezetten ellenséges megnyilatkozásai – mutatott rá. A tanácstalanságukat pedig az is jelzi, hogy – mint az elterjedt – a Fideszen belül tesztelik az embereket, vajon mit szólnának a Huxithoz.
A szakértő ezután – az EU-val kapcsolatos „jelekre” leszűkítve – rámutatott: egyelőre úgy tűnik, hogy az Európai Unióval semmire nem jutottak az Orbán-Michel találkozón, de december 14-16.-ig azért van még idő. Az Európai Tanács elnöke azt mondta, néhány vezetővel még tárgyal, ebből arra lehet következtetni, hogy valamilyen alkut készít elő. Nem tudni, de feltételezhető, hogy a németekkel és a franciákkal, konzultál, általában ugyanis velük szokott ilyen horderejű kérésekben egyeztetni – jegyezte meg, hozzátéve: ha a december közepi tanácsülésig nem jutnak egyezségre, akkor nagyon kemény ütközés lesz Magyarország és az Európai Unió között.
A kemény ütközés kinéz Magyarország és a NATO között is, a viszonyban ugyanis szintén vannak feszültségek, részint a svéd csatlakozás ratifikálásának a halogatása miatt. Hallhattuk, mit nyilatkozott Szijjártó Péter a mostani NATO-ülés kapcsán – emlékeztetett Szent-Iványi.
|
Szijjártó cinizmusa A külgazdasági és külügyminiszter – mint az ATV híradásából kiderült – nem mondott időpontot a svéd NATO-csatlakozási dokumentum magyar ratifikálására az ülés utáni sajtótájékoztatóján. Mint hangoztatta, a kollégái ugyan számon kérték őt, s „néhány ország méltatlankodott, de ez a maximum, amit tehetnek”. Szijjártó beszámolt arról is, hogy egy nagy ország képviselője azt mondta, mind Törökországban, mind pedig Magyarországon „erős kormány van, legyünk kedvesek mozdulni”. Elmondása szerint erre ő jelezte: „az valami fantasztikus, hogy ebben a kultúrkörben azt hallja, hogy az erős kormány az egy pozitív dolog, mert eddig EU- és NATO-találkozón csak azt hallotta, hogy ’az erős kormány az veszély és diktatúrát jelent’”. |
Szijjártó tehát még annak ellenére sem volt hajlandó érdemi választ adni, hogy török részről elhangzott, valószínűleg az év végéig megtörténik majd a parlamenti szavazás – emlékeztetett Szent-Iványi, aki szerint a dolog trükkös, hiszen, ha most hirtelen rábólintanak Budapesten, akkor kiderül, hogy nem igaz az állítás, miszerint a magyar parlament szuverén döntéséről van szó. Akkor még egyértelműbbé válik, hogy ez a török parlament szuverén döntése, amit a magyar parlament szorgosan lemásol. A szakértő szerint mindenesetre a magyar kormány mára már olyan helyzetbe focizta magát, hogy ha gyorsan ratifikálja a svéd csatlakozást, akkor nagyon kilóg a lóláb, ha pedig nem, akkor igen nehéz helyzetbe lavírozza magát, szégyenpadra kerül a szövetségi rendszeren belül.
„Egy szó, mint száz, Orbán helyezte külpolitikai szempontból egyre nehezebb, a magam részéről nem látom, hogyan akarják kezelni a problémákat, feszültségeket, egyelőre láthatóan csak arrogáns válaszokat adnak mindenre” – szögezte le a szakértő.
