Húsvét
|
2016. március 26. 08:55
2016. márc. 26. 08:55
Hajnalban keltem, hogy Nagymamámnak szedjek virágot. A húgom és az unokanővéreim aludtak még. Szombat volt. Pihenőnap.
Hajnalban keltem, mert indultunk Nagy Bandó Andrásékhoz a szeretetadományért, amit Iványi Gáboréknak hoztunk el, hogy be tudjanak indítani egy kis óvodát Miskolcon. A rászorulóknak. Bátyám is korán kelt, csendben készülődött, hogy a család föl ne ébredjen, mert szombat van - ilyenkor mindenkinek jár egy kis pihenés.
Arra gondoltam, biztos örül neki, annyit dolgozik a családra, mos-főz-takarít, hogy segíthessen a fiataloknak -szüleimnek - Nagymamám pont olyan volt mint ahogy József Attila írta:
"...Csak ment és teregetett némán
nem szidott, nem is nézett énrám
s a ruhák fényesen, suhogva,
keringtek, szálltak a magosba..."
A haja hófehér volt, arca pirospozsgás, gyönyörű kék szeme volt és mindig szomorú. A világháború kitörölhetetlen maradt életében, egyedül a három pici gyerekkel, nem tudva, Nagypapám él-e még. Csendesen dolgozott minden nap az óriási családra. Gondoskodó szeretetet kaptak tőle a gyermekei.
Arra gondoltunk, mielőbb legyen az adomány ott, ahol szükség van rá. Nagy Bandó Andrisékat mióta megismertem, csak adakoznak folyamatosan. Hol ruhát-játékot-könyvet küldenek velünk, hol egy fölszámolt kisóvodát - mintha mindig arra gondolnának, hol és mivel tudnának segíteni. Rita, a felesége, fantasztikus háziasszony, mindegy, hányan megyünk (az egész csapatom - vagy csak ketten), mindig ugyanúgy "jóllakat" minket. El nem indulhatunk éhesen. Gondoskodó szeretet.
Húsvét lesz egy hét múlva. Ez a római katolikusoknál a legnagyobb ünnep. Sokan hiszik, hogy a Karácsony az, de nem így van! Hitünk alapja a feltámadás, hogy egyszer mindenki megjelenik a végső ítéletre, és el kell számolnia cselekedeteivel. Így nevelt Nagymamám, mert Szüleim mindig dolgoztak, így rájuk volt hagyva a sok unoka.
Húsvét lesz egy hét múlva. Úton vagyunk Pécs felé, hogy a MET (Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség) Elnökének, Iványi Gábornak eljuttassuk az adományt.
"...Metodista hangsúly a szeretet által munkálkodó hitről szóló tanítás, amely a szociális szolgálatok iránti elkötelezettségben fejeződik ki..." ...Szociális szolgálatok iránti elkötelezettség...
Elkötelezettség - szeretet - cselekedeteinkkel való elszámolás... Tudom! A körülöttem lévő emberek - akikkel Isten - vagy a sors - vagy a véletlen (?) hozott össze: el fognak tudni számolni cselekedeteikkel!
És Ti, Magyarországot vezető politikusok, nem féltek, hogy egyszer el kell számolnotok? Mit tettetek! Mit tettetek evvel az Országgal?
Köszönöm szépen Nektek, Társaim - Kolléganők és Kollégák, Nagy Bandó András és Családja, Iványi Gábor és Családja, Horgas Péter - Földi Róbert és Családjuk, Wirth Zoltán (aki a benzint biztosította az úthoz), - a "Határ autókölcsönzőnek" (IX. kerület) aki segítő szándékkal ajándékba adta a 3,5 tonnás teherautót, és minden sorstársamnak, aki ebben az országban egy szebb és igazságosabb jövőért küzd! Bennetek már ott lakik Húsvét fényessége!
"...Mert megölhették hitvány zsoldosok,
és megszűnhetett dobogni szíve -
Harmadnapra legyőzte a halált.
Et resurrexit tertia die."
Legyőzzük az Ország halálát! És feltámad Magyarország! "Értetek! Értünk! Veletek!"
Áldott békés ünnepet - mindenkinek hite szerint!
Arra gondoltam, biztos örül neki, annyit dolgozik a családra, mos-főz-takarít, hogy segíthessen a fiataloknak -szüleimnek - Nagymamám pont olyan volt mint ahogy József Attila írta:
"...Csak ment és teregetett némán
nem szidott, nem is nézett énrám
s a ruhák fényesen, suhogva,
keringtek, szálltak a magosba..."
A haja hófehér volt, arca pirospozsgás, gyönyörű kék szeme volt és mindig szomorú. A világháború kitörölhetetlen maradt életében, egyedül a három pici gyerekkel, nem tudva, Nagypapám él-e még. Csendesen dolgozott minden nap az óriási családra. Gondoskodó szeretetet kaptak tőle a gyermekei.
Arra gondoltunk, mielőbb legyen az adomány ott, ahol szükség van rá. Nagy Bandó Andrisékat mióta megismertem, csak adakoznak folyamatosan. Hol ruhát-játékot-könyvet küldenek velünk, hol egy fölszámolt kisóvodát - mintha mindig arra gondolnának, hol és mivel tudnának segíteni. Rita, a felesége, fantasztikus háziasszony, mindegy, hányan megyünk (az egész csapatom - vagy csak ketten), mindig ugyanúgy "jóllakat" minket. El nem indulhatunk éhesen. Gondoskodó szeretet.
Húsvét lesz egy hét múlva. Ez a római katolikusoknál a legnagyobb ünnep. Sokan hiszik, hogy a Karácsony az, de nem így van! Hitünk alapja a feltámadás, hogy egyszer mindenki megjelenik a végső ítéletre, és el kell számolnia cselekedeteivel. Így nevelt Nagymamám, mert Szüleim mindig dolgoztak, így rájuk volt hagyva a sok unoka.
Húsvét lesz egy hét múlva. Úton vagyunk Pécs felé, hogy a MET (Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség) Elnökének, Iványi Gábornak eljuttassuk az adományt.
"...Metodista hangsúly a szeretet által munkálkodó hitről szóló tanítás, amely a szociális szolgálatok iránti elkötelezettségben fejeződik ki..." ...Szociális szolgálatok iránti elkötelezettség...
Elkötelezettség - szeretet - cselekedeteinkkel való elszámolás... Tudom! A körülöttem lévő emberek - akikkel Isten - vagy a sors - vagy a véletlen (?) hozott össze: el fognak tudni számolni cselekedeteikkel!
És Ti, Magyarországot vezető politikusok, nem féltek, hogy egyszer el kell számolnotok? Mit tettetek! Mit tettetek evvel az Országgal?
Köszönöm szépen Nektek, Társaim - Kolléganők és Kollégák, Nagy Bandó András és Családja, Iványi Gábor és Családja, Horgas Péter - Földi Róbert és Családjuk, Wirth Zoltán (aki a benzint biztosította az úthoz), - a "Határ autókölcsönzőnek" (IX. kerület) aki segítő szándékkal ajándékba adta a 3,5 tonnás teherautót, és minden sorstársamnak, aki ebben az országban egy szebb és igazságosabb jövőért küzd! Bennetek már ott lakik Húsvét fényessége!
"...Mert megölhették hitvány zsoldosok,
és megszűnhetett dobogni szíve -
Harmadnapra legyőzte a halált.
Et resurrexit tertia die."
Legyőzzük az Ország halálát! És feltámad Magyarország! "Értetek! Értünk! Veletek!"
Áldott békés ünnepet - mindenkinek hite szerint!
