Játék a számokkal
2022 júniusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 503 500 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 347 200 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,4 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 16,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az átlagkereset emelkedéséhez elsősorban a már részben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járultak hozzá. A rendszeres bruttó átlagkereset 469 500 forintra becsülhető, 16,0 százalékkal meghaladta az előző év júniusit. (KSH Gyorstájékoztató)
Ez így mind szép és jó, az inflációs hatásoktól és a közelgő „rezsibomba” detonációjától most tekintsünk el, viszont nézzünk körül V4-es barátaink háza táján is.
- Hazánkban 2022-ben 200 000 forint a bruttó minimálbér összege, ez körülbelül 500 eurónak felel meg (nettó 133 000 forint, vagyis nettó 333 euró).
- Szlovákiában a tavalyi évben bruttó 623 euró (nettó 508,44 euró), az idén pedig bruttó 646 euró (nettó 525,65 euró) a havi minimálbér összege.
- Csehországban 2022-ben bruttó 16 200 korona (658 euró), azaz nettó 14 308 korona (nettó 582 euró) a kormány által meghatározott havi legkisebb munkabér összege.
- Lengyelországban idén bruttó 3010 zloty (645 euró), vagyis nettó 2 209,56 zloty (nettó 474 euró) a minimálbér összege.
A visegrádi országok közül 2022-ben tehát Magyarországon a legalacsonyabb a nettó minimálbér és a cseheknél a legmagasabb az abszolút nettó érték. (A magyar minimálbért idén 400 Ft/EUR árfolyamon vettem figyelembe.)
Az átlagkeresetek vonatkozásában 2021-es adatok összevetésére vállalkozom. A tavalyi évben Magyarországon a bruttó átlagkereset 438 800 forint (1 144 euró) volt, azaz nettó 291 800 forint (nettó 761 euró). Szlovákiában az átlag nominálbér 2021-ben elérte a bruttó 1211 eurós szintet (nettó 850 euró körül). Csehországban tavaly 37 839 korona (1 509 euró) volt a bruttó átlagkereset, ez nettóban hozzávetőlegesen 30 562 korona (nettó 1 219 euró). Az átlagkeresetek összehasonlítását nehezíti, hogy a magyar adat nem tartalmazza az öt fő alatti vállalkozásoknál dolgozók létszámát és bérét, illetve nem veszi figyelembe a részmunkaidős munkavállalók keresetét. A két tényező elhagyása torz képet mutathat az összehasonlításban, ha a másik három országnál nem így történik a mérés.
Az teljesen egyértelmű, hogy a minimálbér nagysága és mindenkori emelésének üteme jól érzékelhető hatással van az átlagkeresetek növekedésére, azaz intenzíven és direkt módon befolyásolja annak mértékét. Mivel a magyar minimálbér euróban számolva jelentősen elmarad a cseh, a lengyel és a szlovák legkisebb munkabértől, kikövetkeztethető és nyugodtan kimondható, hogy V4-es barátaink jóval előrébb járnak a fejlett uniós országokhoz történő bérfelzárkózás folyamatában, mint Magyarország.
