Ez volt az év – decemberi adok-kapok

Külpolitikai adok-kapok

A december azzal kezdődött, hogy Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában közölte az ő népével, hogy Ukrajna EU-tagságáról tárgyalni sem kell. Merthogy az ország csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdése ma nem esik egybe Magyarország nemzeti érdekeivel. Még azt is hozzátette, szerinte ezt meg kellene előznie egy stratégiai partnerségi megállapodásnak. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke egy nappal később szűkszavúan, de annál egyértelműbben helyreigazította Orbán Viktor elsősorban hazai propagandacélokat szolgáló pénteki kijelentését. „Társulási megállapodásunk van Ukrajnával, ami számos szoros lehetőséget kínál az együttműködésünkre” – mondta. Mindenesetre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rövid megbeszélést folytatott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel az újonnan megválasztott argentin elnök december 10-i beiktatási ünnepségén – írta a European Pravda. 

Persze, a magyar miniszterelnök nem tétlenkedett továbbra sem. Az EU-csúcson 26 tagállam vezetője megszavazta a javaslatot, a magyar miniszterelnök pedig nem volt ott a voksoláson – a zárt ajtók mögül olyan hírek szivárogtak ki, hogy egy ponton Olaf Scholz német kancellár megkérte Orbánt, menjen ki a teremből.

Az EU költségvetésének átírását viszont blokkolta Orbán Viktor – fontos a blokkolás szót használni, mert akármit is mond hazai használatra, ez volt, nem pedig vétó. Ez jogtechnikai apróságnak tűnhet, de a blokkolás után még lehet tovább tárgyalni, a terv szerint januárban lesz folytatás.

Karácsonyra eljutottunk odáig, hogy szervezik Zelenszkij és Orbán találkozóját. Zelenszkij ukrán elnök meghívta Orbán Viktort, aki információk szerint elfogadta a meghívást. Ezt az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője jelentette be.

Decemberben leépítések kezdődtek a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) európai irodáiban. Az OSF a tervek szerint Kelet-Európában és a Balkánon erősítené a jelenlétét, az Európai Unióban pedig kevesebbet költenének. A fókusz Európával szemben inkább az Egyesült Államokra és Afrikára tevődne át. Mi lesz így Orbánék Alex Sorost és Ursula von der Leyent ábrázoló plakátjaival, mehetnek a lecsóba? 

Amiért biztos szomorkodott Orbán, hogy a lengyel szejm Donald Tuskot választotta meg kormányfőnek. Donald Tusk miniszterelnök nem sokkal hivatalba lépése után közölte, hogy addig nem finanszírozzák a volt kormánypárt propagandáját szajkózó közmédiát, amíg az meg nem változik. Ezt követően az új kormány leváltotta a közmédiumok – a rádió, a tévé és a hírügynökség – vezetőit és elkezdődött a műsorstruktúra átalakítása.

Aminek viszont örült Orbán, Vucic pártja nyert Szerbiában december 17-én, marad a kormánykoalíció és benne a VMSZ is. 

Recep Tayyip Erdogan török elnök december 18-án Budapestre látogatott. A Magyar-Török Felső Szintű Stratégiai Együttműködési Tanács ülésére érkezett. A török elnök egy lovat kapott Orbántól, a magyar miniszterelnök egy elektromos autót Erdogántól. Meg is kell „olajozni” ezt a barátságot, mert Orbánnak is, Erdogannak is szüksége van a másik barátságára, mivel mindketten kiszorulóban vannak a fő áramból.

Karácsonykor rábólintott a svéd NATO-csatlakozásra a török parlament külügyi bizottsága. A svéd csatlakozási jegyzőkönyvét most már csak a török nemzetgyűlésnek kell jóváhagynia a jogalkotási folyamat utolsó szakaszában, de ennek az időpontját még nem tűzték ki. A bizottsági szavazást egyszer már elhalasztották. Mi sokkal többször, pedig Orbánék megígérték, nem mi leszünk az utolsók. 

Persze, némi zavart okozhatott azért a magyar miniszterelnöknél, hogy egyik szövetségese, Erdogan Hitlerhez hasonlította másik szövetségesét, Netanjahut. Recep Tayyip Erdogan török elnök december 27-én közölte, hogy szerinte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök semmiben nem különbözik Adolf Hitlertől, Izrael Gáza elleni támadásait pedig ahhoz hasonlította, ahogy a nácik bántak a zsidókkal. Netanjahu nem hagyta szó nélkül Erdogan szavait, szerinte aki népirtást követ el a kurdok ellen, aki a hatalmával szembenálló újságírók bebörtönzésének világrekordját tartja, az utolsó ember, aki kioktathatja erkölcsről Izraelt.

Belpolitikai adok-kapok

Orbán Viktor azért itthon is serénykedett. Miután az országos kórház-főigazgatót, Jenei Zoltánt azonnali hatállyal felmentették, gyorsan utánaküldték a kórházi főigazgatóság éléről az intézmény két másik vezetőjét: Tóbiás Tamás gazdasági főigazgató-helyettest és Miklovicz Zoltán informatikai főigazgató-helyettest. A szaksajtó hírei szerint a kormány Jenei Zoltánt teszi felelőssé a kórházak gigászi adósságállományáért, amely október végére rekord magasra duzzadt: elérte a 125 milliárd forintot, ami az egy hónappal korábbi összegnél 15 milliárd forinttal több. De nem úszták meg a kórházigazgatók sem. Két tucat kórházvezetőt menesztett a belügyminiszter és a megbízott Országos Kórházi Főigazgató. Az intézmények élére pályázattal választanak új vezetőket. December végére az is kiderült, hogy dr. Révész János lesz az új országos kórházi főigazgató. Az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetőjét Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára Orbán Viktor nevezte ki január 1-jei hatállyal.

Megszavazta a parlament – pontosabban a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk – a szuverenitásvédelmi törvénycsomagot és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítást. Ha Novák Katalin is úgy akarja, februártól működhet a Szuverenitásvédelmi Hivatal, ami lehet, hogy nem lesz több, mint politikai furkósbot a Fidesz vagy a kormány érdekeinek szolgálatában. Hét civilszervezet közös közleményben leszögezte: „segítjük a célba vetteket!”

Ugyanis szerintük „az önkénytörvény nem más, mint titkosszolgálati eszközökre épülő politikai propagandaprojekt, ellene pedig két eszközünk van: példát mutatni azzal, hogy nem hajlunk meg az önkénynek, valamint szolidárisan együttműködünk a szövetségeseinkkel”. Orbán szerint – aki viszont Brüsszelből, az EU-csúcsról üzent a Kossuth Rádión keresztül –, azok szólalnak fel a szuverenitásvédelmi törvény ellen, akik eddig ezt a gyakorlatot folytatják. Ezzel szerinte elárulják, feljelentik saját magukat. Úgy fogalmazott, hogy akik a törvény ellen szólalnak fel, azokat csak biztatni tudja erre, mert így magukat leplezik le. Mindenesetre a miniszterelnök december 26-án Lánczi Tamást, az MTVA online igazgatóját, a kormányközeli Századvég korábbi igazgatóját jelölte ki a hamarosan induló Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének.

A kormány kivégezte az Országos Meteorológiai Szolgálatot is, a feladatait január 1-jétől a 100 százalékos állami tulajdonban lévő HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. veszi át. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál 2023. december 31-én foglalkoztatott kormánytisztviselők kormánytisztviselői kormányzati szolgálati jogviszonya 2024. január 1-jén munkaviszonnyá alakul át a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt.-nél. 

Emellett a politikai adok-kapok jegyében a Mikulás furcsa ajándékot vitt az ellenzéki pártoknak is. 260 milliós büntetést kaptak az ÁSZ-tól, de a vége több mint 3 milliárd is lehet. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ugyanis kiküldte az ellenzéki pártoknak az előzetes jelentését, amit a 2022-es országgyűlési választások külföldi támogatása miatt indítottak. Ez alapján 260 millió forintos támogatásrészt találtak illegálisnak, ezt pedig egy az egyben kirónák büntetésre, egyenlő arányban elosztva a hat párt között, vagyis egy pártra 43,5 millió forint jutna, és ehhez még hozzájön az is, hogy ilyen esetekben hasonló mértékű támogatást is visszatartanak, vagyis a tényleges büntetés 87 millió lehet pártonként. Ahogy Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a Hírklikknek fogalmazott: az Állami Számvevőszék attól részrehajló, hogy az ellenzéket üti, a hatalmat meg simogatja.

A Parlament döntött arról is, hogy átírják a választási szabályokat a Mi Hazánk javaslatára. Az Országgyűlésben a képviselők többsége 135 igen, 40 nem, 6 tartózkodás mellett megszavazta a fővárosi választási szabályok módosítását. A közgyűlés tagjait ezután listán választják meg.

Ami amúgy a politikai jövőt illeti: kiderült, Tüttő Kata lesz az MSZP EP-listavezetője. A hírt Hiller István, az MSZP választmányának elnöke a párt társelnökeivel együtt jelentette be.

Végre a pedagógusok is jó hírt kaptak, december 29-én megérkeztek a fizetésemelésre vonatkozó számok. A kormány döntése szerint 2024. január 1-jével átlagosan 32,2 százalékkal emelkedik a pedagógusbér, közölte a Belügyminisztérium. A pályakezdő gyakornokok fizetése a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényben a 2023. évre rögzített 400 000 forintos illetményhez képest 528 800 forintra emelkedik, és ennél kevesebbet más pedagógusok sem kereshetnek. A kormány határozatban rendelkezik arról, hogy az emelt bérek februári kifizetéséhez szükséges források biztosítása a központi költségvetés terhére az állami, egyházi és magánintézmények fenntartói részére is megtörténjen. A január 1-jétől alkalmazandó új bérsávok szerint a pedagógus havi illetménye pedagógus I. besorolás esetén 538 ezer forintnál, pedagógus II. kategóriában 555 ezer forintnál, mesterpedagógusnál 630 ezer forintnál, kutatótanár esetében pedig 750 ezer forintnál nem lehet kevesebb .

Viszont a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének véleménye szerint a pedagógusok többsége az immár kormányközleményben is bejelentett, átlagos 32,2 százalékos illetményemelés után sem tudhatja, hogy 2024. január 1-jétől hány forintért dolgozik.

Karácsony Gergely pedig valóban jó hírt közölt az autósokkal, a gépjárművek december 31-ével már újra használhatták az alsó rakpartokat. A Duna vízcsökkenésével előtte megtisztították azokat.

Hitbéli adok-kapok

Az ENSZ klímacsúcson végül a december 12-én elfogadott egyezmény  értelmében az országok vállalják, hogy felgyorsítják a kibocsátáscsökkentést ebben a kritikus évtizedben, és igazságos, rendezett módon átállnak az energiarendszerekben felhasznált fosszilis tüzelőanyagokról (szén, olaj, földgáz), hogy 2050-re elérjék a globális nettó zéró kibocsátást. A dubaji csúcson szintén résztvevő Novák Katalin köztársasági elnök gyorsan találkozott a humanitárius tevékenységéről ismert Shaikha Fatima bint Mubarak asszonnyal is. Jó is ilyesmiről tárgyalni, mert ebben a mi csodaországunkban kiderült, hogy vannak gyerekek, és egyre többen, akik kolbászt és kenyeret, élelmiszert, tisztálkodószert kérnek a Jézuskától.

Aminek nagyon örültünk, hogy átvette a Nobel-díjat Stockholmban Karikó Katalin biokémikus és Krausz Ferenc fizikus. „Az emberi tudás határait feszegetjük ezekkel a kutatásokkal, amelyek hozzájárulnak a világ fejlődéséhez, és ezáltal a jövő megjósolhatatlan eseményeire is fel tudunk készülni” – hangsúlyozta nyitóbeszédében Astrid Söderbergh Widding, a Nobel Alapítvány kuratóriumának elnöke. Csák János kulturális és innovációs miniszter a svédországi magyar nagykövet rezidenciáján az M1 aktuális csatornának adott interjúban gyorsan le is szögezte: „Nekünk, magyaroknak régi hagyományunk van a Nobel-díjakban”. 

Megkezdődött Strasbourgban az élet méltóságteljes befejezéséért harcoló Karsai Dániel ügyvéd pere, az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) várhatóan február elején hoz döntést.

Februárban még mérföldkőnek nevezte a Belügyminisztérium, hogy egy gerincvelő-eredetű izomsorvadásban (SMA) szenvedő, idén januárban kiszűrt csecsemő már februárban megkaphatta a génterápiás kezelést, de december 31-ével a lehetőség megszűnt. Az SMA Egyesület megdöbbent a döntésen, ahogyan a szülők is. A Belügyminisztérium annyit árult el, hogy most feldolgozzák az adatokat és azok fényében döntenek a folytatásról . 

Gazdasági adok-kapok 

Fura ajándékot hozott a Mikulás december 6-án Varga Mihálynak, leváltották a gazdasági kabinet éléről. Módosult a kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet és a kormány ügyrendjéről szóló kormányhatározat is. Az eddig öt, kormányon belül működő kabinetből négy marad meg, a stratégiai kabinet, a gazdasági kabinet, a védelmi tanács és a nemzetpolitikai kabinet. (A kabinetek a kormányzati döntéshozatal különös hatáskörű politikai döntéshozatali fórumai). A gazdasági kabinetet Varga Mihály pénzügyminiszer helyett Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter fogja vezetni, Varga Mihály már tagja sem lesz a kabinetnek. Bekerült viszont Orbán Balázs politikai igazgató, Szijjártó Péter külügyminiszter, Nagy István agrárminiszter, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és Csák János kulturális miniszter. December 23-án megérkezett Orbán Viktor karácsonyi meglepetése is, átszabta a kormányt. A  Gazdaságfejlesztési Minisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium elnevezéssel működik tovább.

A Nemzetgazdasági Minisztérium az alábbi feladatokkal bővül ki: a külgazdasági és külügyminisztériumból átkerül az űriparral kapcsolatos fejlesztés, szintén Szijjártó Péteréktől érkezik a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatása, a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyett a jövőben a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozik a turizmus és vendéglátás, végezetül az Agrárminisztériumtól a kereskedelem és az ahhoz kapcsolódó szabályzás. Nagy Márton feladatai összesen 19 területet érintenek. Navracsics Tibor 2024-től közigazgatási és területfejlesztési miniszter lesz, korábbi 5 feladatköre 13-ra bővül.

S, még egy dolog kiderült: Magyarország újabb statisztikában van Európa sereghajtói között. Az Eurostat közzétette az uniós kiskereskedelemről szóló legfrissebb adatait. Az összes tagállam közül csak Szlovéniában volt nagyobb a zuhanás, mint Magyarországon.

Aztán december 28-án Varga Mihály bejelentette: 300 milliárd forint uniós pénz érkezett Magyarországra. A RePowerEU Magyarország energetikai megújítását és a zöld energiafelhasználás további elterjesztését támogatja.

A kormány szinte a semmiből a Magyar Telekomhoz fogható infokommunikációs céggé pumpálta fel a 4iG csoportot néhány év alatt. Ezzel teljesült a miniszterelnök régi vágya, lett magyar mobilszolgáltató (sőt annál sokkal több), még ha rettenetes áron is.

Beperelte Magyarországot a Pfizer. A kormány ugyanis lemondta hárommillió vakcina átvételét és kifizetését. Magyarország hatvanmillió euró értékben rendelt az amerikai gyártól hárommillió Pfizer vakcinát, azonban hazánk 2022 novemberében arról értesítette a gyártót, hogy az ukrajnai háború miatt nem hajlandó fizetni.

Most már értjük. Korábban, ugyan még novemberben a Hírklikk is kereste az okát, miért nem szerzi be Magyarország az új Covid elleni vakcinát A Nemzeti Népegészségügyi Központ ugyanis közzétett egy jelentést arról, hogy az influenzával kapcsolatban beküldött minták háromnegyedében koronavírust mutattak ki. Hát, kiderült, hogy a pénz volt az ok.

Az év korábbi eseményeiről itt, itt, itt, itt , itt, itt , itt , itt, itt, itt és itt olvashatnak.