Ez volt az év: novemberi aggodalmak

Itthon

November 1-jén megtudhattuk, hogy ezen a „közös napon” ünnepli a katolikus egyház az összes szentet, Mindenszentek ünnepe a kötelező egyházi ünnepek közé tartozik, ezért a hívek számára előírás a szentmisén való részvétel – tudatta közleményében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK). 

De Szent András havának első napján nemcsak a hívek szembesültek kötelezettségükkel. Ugyanis ezen a napon Magyarországon átalakult a különleges jogrend: hadiállapotra, szükségállapotra és veszélyhelyzetre csökkent a különleges jogrendi helyzetek köre. Most már – akár többször egymás után – 180 nappal is meghosszabbítható a veszélyhelyzet – írta az Index. És hogy ebben mi lehet a kötelezettség? Az Alaptörvény azt is kimondja, hogy „Hadiállapot idején a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. Ha a hadkötelezett lelkiismereti meggyőződésével a fegyveres szolgálat teljesítése összeegyeztethetetlen, fegyver nélküli szolgálatot teljesít.”

A kötelezettségek mellett „boldogan fellélegezhettünk”, hiszen a KSH november elején tette közzé az októberi inflációs adatot, amely szerint végre tíz százalék alá csökkent a fogyasztási cikkek 12 havi áremelkedése. Az is kiderült, hogy a legnagyobb mérséklődés a háztartási energiaáraknál történt – 16,1 százalékos –, ezen belül is kiemelkedő árzuhanás volt a vezetékes gáz esetében, ahol az előző év azonos hónapjához képest nem kevesebb, mint 33,5 százalékkal csökkent az ár. Azt, hogy ebből az emberek szinte semmit sem érzékeltek, hiszen változatlanul ugyanannyiba került az említett fűtőanyag, mint egy évvel ezelőtt? Kiderült, ha a Központi Statisztikai Hivatal két külön terméknek vette volna a piaci és rezsivédett árazású gázt, és úgy számolta volna az árindexet, akkor nem sikerült volna tíz százalék alá szorítani a fogyasztói árindexet. Akkor az valahol 11-12 százalék körül lett volna – magyarázta el nekünk Mellár Tamás.

Őszutó havának első harmadában egy súlyos munkahelyi baleset miatt aggódtunk két színész egészségéért. A Nemzeti Színházban a Rómeó és Júlia előadásán – az Index értesülései szerint – Szász Júliát és Horváth Lajos Ottót akkor érte baleset, amikor a négy méter magas emelvény egyszerűen összeroskadt alattuk. A baleset miatt félbe kellett szakítani az előadást. Mindkét színészt meg kellett műteni, állapotuk súlyos, de stabil és nem életveszélyes, felépülésük azonban több hónapot vesz igénybe.

Ezután viszont egy sajátságos színjáték vette kezdetét. Vidnyánszky Attila vezérigazgató a sajnálatos baleset hatására, elismerve vezérigazgatói felelősségét, lemondott a Nemzeti Színházban betöltött posztjáról. Döntéséről tájékoztatta Csák János kulturális és innovációs minisztert, aki azt nem fogadta el. Ennek két érdekessége is van. Az egyiket Magyar György fejtette ki: a Nemzeti Színház vezetőjének lemondása indokoltnak látszik, de az rendkívül teátrális gesztusnak tűnik. Ráadásul ő nem közalkalmazott, illetve kormányzati tisztviselő, így rá a munka törvénykönyve szabályai vonatkoznak, vagyis nem le-, csak felmondhat, amit a kinevezési jogkör gyakorlójának tudomásul kell vennie. Csák János miniszternek pedig nem osztottak lapot ebben a jogviszonyban. A kulisszák mögötti színjáték másik érdekessége az volt, hogy a NER-közeli kultúrosok csak Vidnyánszkyért aggódtak, igazgató társai maradásra szólították fel őt, miközben a balesetet szenvedett színészekkel nem nagyon foglalkoztak.   

Enyészet havának közepe tájékán a Fidesz kongresszus óta tudjuk, hogy kormányunk nindzsa-kormánnyá alakult, amelynek tagjait a mesterséges intelligencia segítségével Orbán Viktor bemutatta közösségi oldalán is. Emellett a tisztújító kongresszus egyik csúcspontja az újraválasztott Orbán beszéde volt, ami egy érdekes bakival indult. A két évre újraválasztott Fidesz elnök ugyanis köztársasági elnök úrnak nevezte Novák Katalint. Bár nem ez volt az egyetlen olyan kijelentése, amelyen sokan azóta is töprengenek, mert nem volt teljesen világos, mire is gondolhatott. 

Azt viszont sokan azonnal megértették, hogy milyen üzenetet hordoz a beterjesztett szuverenitásvédelmi törvényjavaslat. A Rákosi-korszak Államvédelmi Hatósága jutott Szentpéteri Nagy Richard eszébe a nemzeti szuverenitás védelméről benyújtott törvénytervezet azon passzusáról, amely „a beavatkozási kísérletek megakadályozása érdekében” ezeket vizsgáló „független szerv” létrehozását irányozza elő. Az alkotmányjogász, politológus portálunknak úgy fogalmazott: az Orbán-érában majd lesz szuverenitásvédelmi hatóság, akárcsak a Rákosi-érában volt, most Orbánék is bevezetik „a választással összefüggésben történő külföldi támogatás felhasználásának büntetőjogi szankcionálását”. Hozzátette, Orbánék nem is szorulnak külföldi segítségre, hiszen az adófizetőktől lelopott több tízezer milliárd forintot költik, állampénzen folyik a kormány- és így a Fidesz-propaganda is. Kende Péter ügyvéd a KlikkTV Mélyvíz című műsorában pedig abnormális és nevetséges ötletnek nevezte a szuverenitástörvényt attól a Fidesztől, amelyik megállás nélkül beszél arról, hogy a határokon kívül élő magyarok ugyanolyan magyarok, mint mi vagyunk. „Most akkor mi van, ha erdélyi magyarok akarnak támogatni egy magyar pártot? Rosszul emlékeznék arra, hogy a Fidesz Szlovákiában, Szlovéniában, Szerbiában összevissza támogatott és támogat pénzzel, kampánnyal, focival, médiával mindenféle pártokat?”.

Ez volt az a hónap, amikor felerősödött a hangja az aktív eutanáziáról való gondolkodásnak. Ugyanis dr. Karsai Dániel alkotmányjogász a méltó halálhoz való jogért indított harcára többen is felfigyeltek. Az ALS-es beteg egyházi emberekkel ült egy asztalhoz, hogy megvitassák nézeteiket, majd az Euronews podcastjában mondta el, hogy az eutanázia hazai legalizálásáért pert indított a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán. Arról is beszélt, hogy a jelenleg Magyarországhoz legközelebb lévő ország, ahol kérhető az eutanázia, vagyis az, hogy a beteg saját akaratából, méltósággal távozhasson az életből, Svájc, ez viszont 8-10 millió forintba is kerülhet. De még ha meg is tudja valaki engedni magának a külföldön végrehajtott eutanáziát, az őt segítőket később utoléri a magyar igazságszolgáltatás: a jelenlegi hazai jogszabályok szerint ugyanis az ilyen cselekményben való közreműködés büntetendő.

Mindezek mellett novemberben az is kiderült, hogy hússzor annyit fizetettek Csányi Sándor földjeiért Szegeden, mint a gazdáknak; Harangozó Tamás az országgyűlés szocialista frakcióvezető-helyettese a parlamentben megkérdezte, milyen magyar érdekeltségek vannak Csádban, amelyeket magyar katonák akár életük kockáztatásával is kell, hogy védelmezzenek? – A kérdésére azóta sem kapott választ; Komjáthi Imre az MSZP társelnöke megállapította: olyan, mintha Orbán Viktorék a magyarok ellen lennének, a kormánypárt nem képviseli a magyar embereket, fontosabb nekik a tőkések haszna, és mintha direkt arra játszanának, hogy az ország ne kapja meg az uniós pénzeket. Írtunk arról is, hogy a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról intézkedő, 255 (!) oldalas törvénytervezetet, amelynek része a vendégmunkások foglalkoztatásának elképzelt szabályozása is. És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy megérkezett a várva várt nyugdíjkorrekció is. Utóbbival kapcsolatban Juhász László, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának soros elnöke szerint nem zárható ki, hogy az éves emelés ebben az évben sem fogja fedezni az ez évi, tényleges infláció mértékét, a kormány adóssága nőni fog. A KSH ráadásul a két évvel ezelőtti nyugdíjas fogyasztási szerkezet alapján számol, de amikor a nyugdíjasok hitelezik tíz hónapon át az államot, amikor a két év alatt elszenvedett nyugdíjas infláció most is 30 százalék felett van(!), csak a legszükségesebbekre, mindenekelőtt a leginkább dráguló élelmiszerekre szűkül a fogyasztói kosaruk tartalma. Ezért korrekt elszámolást követelnek.

Hogy egy kicsit haza is beszéljünk, a Hírklikk KlikkTV műsorai ismét bővültek. November 17-én indult el és látható nálunk a Szabadsajtó Klub, amelynek alapcsapata, Tóta W. Árpád, Stumpf András és Tompos Ádám, kiegészült Lampé Ágnes újságíróval, aki korábban szintén nálunk kezdte el Puccs című műsorát készíteni.

A világban

Igaz, hogy tőlünk messze található a világ harmadik legkisebb országa Tuvalu, azonban 11 ezer lakosa már a saját bőrén érzi az éghajlatváltozás tragikus következményeit. Beszámoltunk arról, hogy a kis Csendes-óceáni szigetország a vízszint emelkedése miatt már elkezdett süllyedni. Az óceániai miniállam, egykori brit gyarmat, Új-Zélandtól észak-keletre fekszik, legközelebbi szomszédai Szamoa és a Fidzsi-szigetek. Számítások szerint a főváros, Funafuti szigetének felét már 2050-re elnyeli a Csendes-óceán, száz éven belül pedig az országocska teljes területe víz alá kerül. Tuvalu polgárai fokozatosan áttelepülhetnek Ausztráliába, közben azon dolgoznak, hogy a jövő számára legalább digitálisan megőrizzék az ország örökségét: történetük írásos és egyéb emlékeit feltöltik a világhálóra.

A 444 vette észre az NBC értesülését, hogy egy jelenlegi és egy volt magas rangú amerikai tisztviselő szerint az amerikaiak és az európaiak csendesen elkezdtek egyeztetni az ukrán kormánnyal arról, milyen esetleges, Oroszországgal folytatott béketárgyalások vezethetnek a háború befejezéséhez. A Hírklikknek erről Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő úgy nyilatkozott, hogy Moszkva az agresszor, és a fennálló nemzetközi rendszer miatt ezek a tárgyalások nyilván nem mehetnek nyíltan. Különben pedig gyakorlatilag a háború első pillanatától kezdve, vannak a háttérben különféle szintű egyeztetések. Szerinte az a legvalószínűbb, hogy az ukrajnai háború elhúzódik, Oroszország ugyanis egyfajta alacsony szintű fegyveres konfliktus fenntartásában érdekelt, mert azzal éri el a leginkább, hogy ne integrálódhasson a Nyugathoz az az Ukrajna, amely mostanra már elveszítette lakosságának csaknem a negyedét, s amelynek az infrastruktúrája romokban van.

Ágh Attila politológus szerint a hónap elején látszott már, hogy abszolút sikertelen Orbán Viktor vétó-fenyegetése, nem tudja megakadályozni az Ukrajna csatlakozását előkészítő tárgyalások megkezdését. Az Európai Unió lényegében az összes ilyen kísérletét megakadályozta és már akkor kijelentették, hogy az Ukrajnával kapcsolatos döntéseket el fogják fogadni. November végére a miniszterelnök stratégiát váltott. Feladta az álságos alkalmazkodást, az apró egyezkedések, reménykedések taktikáját az uniós források morzsáiért és helyette „támadást” indított. Ágh úgy gondolta, a miniszterelnök Svájcban és azzal összefüggésben a Fidesz kongresszusán elhangzott kijelentéseinek célja az lehet, hogy így könnyebben mondhatja majd, „csak” politikai ellentét van az EU és Magyarország között, ezért támadnak bennünket, nem pedig a jogállamisági problémák miatt, amelyek – Orbán szerint – nem is léteznek.

Az év korábbi eseményeiről itt, itt, itt, itt , itt, itt , itt , itt, itt és itt olvashatnak.