Örömhírt hozott Dömötör államtitkár karácsonyra a magyaroknak
Bár még javában tart a nemzeti konzultáció – január 10-ig lehet a kormány tudomására hozni, hogy mi a véleményünk Brüsszel terveiről – Dömötör Csaba államtitkár az országgyűlési határozat vitájában már most is részadatokkal szolgált. Szokatlan volt ez a sietség, eddig jobbára a konzultációk lezárása után számoltak be a kormány politikáját maximálisan támogató eredményekről, ám Dömötör ezúttal nem várta ki, míg lerágjuk a körmünket az izgalomtól, mert még a karácsonyi ünnep előtt szerette volna megörvendeztetni a magyarokat.
Márpedig örömre – de bizakodásra minimum –, ezúttal is van okunk. Az államtitkár ugyanis arról tudta tájékoztatni a nyilvánosságot, hogy a nemzeti konzultáció eddig feldolgozott eredményei szerint „a kitöltők 98 százaléka úgy válaszolt: nem adottak a feltételek Ukrajna uniós csatlakozásához.”
Dömötör államtitkár nem titkolta el a megjelentek elől, hogy az adatok még nem véglegesek, ő maga is elismerte, hogy „még zajlik a nemzeti konzultáció íveinek kézbesítése, és még majd' egy hónap van hátra a visszaküldési határidőig, de már most látszik, hogy nagyon sokan mondják el a véleményüket, szerdáig 280 ezer kérdőívet küldtek vissza.”
Vagyis, bár még minden megtörténhet, már most megjósolható, hogy a trend ezúttal sem törik meg, és ez a mostani konzultáció még az előzőnél is sikeresebb lesz. Itt érdemes emlékeztetni arra, hogy legutóbb egy évvel ezelőtt kérdezte meg a kormány az emberek véleményét. Akkor az iránt érdeklődtek, mi a véleményünk a brüsszeli szankciókról. 1,4 millióan küldték vissza a leveleket, s 97 százalékuk egyetértett abban, hogy a kormány valóban a szankciók végiggondolására igyekszik rávenni Brüsszelt.
A mostani, elsősorban Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos kérdések költségeiről még nincsenek adatok, így kénytelenek vagyunk a legutóbbi levelezésből kiindulni. Az egy évvel ezelőtti, tizenkettedik konzultáció költségei milliárdokra rúgtak: 2 357 942 960 forintot költött a kormány a borítékok nyomdai előállítására és postaköltségre, a kérdésekhez mellékelt miniszterelnöki levél és a kérdőív előállítása pedig 367 553 099 forintba került. Ebben az összegben nem volt benne az országot beborító bombás (a népnyelv által negrósnak nevezett) plakátok költsége.
Most is vannak a konzultációt kísérő óriásplakátok – Ne táncoljunk úgy, ahogyan ők fütyülnek! – ráadásul azóta a posta is emelte azt árakat, így feltételezhető, hogy a Dömötör Csaba által már most sikeresnek mondott nemzeti konzultáció még annál is többe fáj az adófizetőknek, mint a korábbiak.
Miután minden eddigi nemzeti konzultáció sikeres volt – ráadásul sikeresebb, mint az azokat megelőzők –, érdemes felidézni néhányat az eddigiek közül. Orbán Viktor második kormánya először az új, gránitszilárdságúnak mondott – és a napokban épp tizenkettedik alkalommal módosított – alaptörvényről kérdezte meg az embereket. Ezt a kérdéssor 2011-ben postázták és 12 kérdésből állt. A mintegy 2,8 millió példányban elküldött kérdőívekből mintegy 200 ezer válasz érkezett vissza, a hivatalos közlés szerint csak az elkészítés és kiküldés 220-230 millió forintba került, amit a Fidesz állítása szerint a párt fizetett.
A 2011. május 1-jén indult szociális konzultáció tíz kérdésből álló kérdőívét a kormány tájékoztatása szerint 1 millió 140 ezren küldték vissza, míg 2012 májusában a gazdaságról konzultált a polgárokkal a kormány. A rekordhosszúságú, 16 kérdést tartalmazó kérdőívek közül 699 ezer érkezett vissza az augusztus 20-i határidőig.
2015-ben a bevándorlásról és a terrorizmusról kérdezték az emberek véleményét. A kék plakátos kampánnyal megtámogatott nemzeti konzultációs leveleket a nagyjából 8 millió válaszadásra jogosult közül 1 000 254-en küldték vissza, 57 973-an pedig elektronikusan töltötték ki. A megszólított magyar polgároknak 12 kérdésre kellett válaszolniuk és a visszaküldők döntő többsége a kormány elvárásai szerint válaszolt. 2017-ben – a korábbi nemzeti konzultációktól eltérően – a Soros-tervvel kapcsolatban feltett kérdések mindegyikéhez külön indoklást is fűzött a kormány. A hivatalos magyarázat szerint azért, hogy a választópolgárok nagyobb rálátást kapjanak Soros György tevékenységéről, kijelentéseiről, a migrációt illető terveiről.
A mostani nemzeti konzultáció befejeztéig még majdnem egy hónap van hátra, s ha Brüsszelt nem is sikerül meggyőzni arról, hogy a magyar emberek miként vélekednek az ottani bürokraták terveiről, a hazai közvéleménynek az a része, amely eddig is hajlandó volt úgy tenni, mintha mindent elhinne, amit a Fidesz és a kormány állít, elégedett lehet. Ők megtették, amit a párt elvárt tőlük, megcselekedték, amit megkövetelt tőlük a haza.
